Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1967-1968 (Budapest, 1968)

Für Lajos: Az ászári szőlészet a századfordulón

3. A borpince keresztmetszete jesztett terveit sokáig válasz nélkül hagyták, s amikor néhány hónap múlva újra megsürgette a tervbe vett bővítések jóváhagyását, ismételten hangoztatta, hogy a pince további bővítése halaszthatatlan, mint ahogy nélkülözhetetlen a szüretelőház megépítése is.

48 A szüretelőház, az erjesztők és a keverő helyiségek kiépítése után gondoskodni kellett a bort tároló hordókról is. Az ászári szőlészet számadásaiban 1898 tavaszán nyit a számadó először új rovatot a hordóknak, a bejegyzett 92 darab vasabroncsos dongahordó űrtartalma ekkor még csak 505 hl volt.

49 Két évvel később azonban már ezer hektoliterekben számolják a hordószükségletet. Beszerzésükhöz Szilárd Gyula többféle megoldáshoz folyamodott. Pécsen rendelt mintegy 700 hl-nyit, néhány hónappal később azonban már arról adott hírt, hogy a gazdaságnak akkor kerül legkevesebbe a hordók elkészíttetése, ha a pécsi pintért Ászárra rendeli amit már meg is tett —, és az uradalmi faanyagot helyben dolgoztatja vele fel. A sajátosan nagyméretű hordókat — mint pl. a 4 db 100 és a 2 db 50 hl-est — azonban továbbra is vásárolták. A sietős készülődésbe bevonták a helybeli pintért is, aki az urasági erdőkben szálanként kiválogatott fákat feldolgozva, urasági dongákból ütött össze mintegy 30 db 5—10 hl-es (összesen 1000 hl-nyi űrtartalmú) könnyen mozgatható „kézi" hordót. Az előrelátó szőlész végül most (1900-ban) jelentette már, hogy a boreladás idején (1902-ben) a pincészetnek szüksége lesz még két db 80—100 és két db 150—200 hl-es óriáshordóra az „eladásra szánt borok keveréséhez."

50 1901-től már azután a pincészet mellett felállított pintérműhelyben házilag készítették a hordókat. A Pécsett vásárolt hordók hlenként 6—8, az ászári műhelyben előállítottak pedig 5—7 koronába kerültek.

51 1902-ben, amikor valamennyi tőke termőre fordulva a bortermelés teljes erővel kibontakozott, a pincészetben levő hordók űrtartalma 297 919 liter, kerekítve 3000 hl volt.

52 Miután az ászári bor egy részét a csákvári pincészet tárolta, figyelembe kell vennünk az ottani hordókapacitást is : 1904-ben itt 62 875 liter volt a hordók űrtartalma.

53 1909-re — csak Ászáron — a hordók darabszáma 349-re, űrtartalmuk pedig megkétszereződve 4 712 hl-re emelkedett.

54 48. L. a 28. jegvzetben id. forrás. 1901. febr. 1. Szilárd Gyula jelentése. 49. OL. P. 189.'

IL T. Sz. K. Száki Kasznárság. 50. L. a 28. jegyzetben id. forrás. 1900. nov. 7. és 1901. febr. 1. 51. Szilárd Gyula: a 21. jegyzetben i. m. 674. p. 52. OL. P. 189. II. T. Sz. K.' 1902. Ászári szőlőgazdaság. 53. L. a 28. jegyzetben id. forrás. 1904. Osákvári pincészet. 54. OL. P. 189. II. T. Sz. K. 1909. Ászári szőlőgazdaság.