Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1967-1968 (Budapest, 1968)

Für Lajos: Az ászári szőlészet a századfordulón

A pincehelyiségek alaprajza bizonyult. A szőlészet új vezetője éppen ezért 1900-ban részletes ütemtervet terjesztett elő az építkezések meggyorsítására. Tervezete szerint elsősorban a pince „jelenlegi" erjesztő helyiségét, amelyben mindössze 1400 hl-t lehetett csak tárolni, kellene úgy kibővíteni, hogy abban legalább 2000 hl bor legyen erjeszthető, de szükség esetén még 500—600 hl mustnak is helyet kell ott szorítani. Szilárd Gyula szerint sürgetően szükség lenne egy új keverő pincerészre is, ahol az eladásra kész borokat 100—200 hl-es hordókban tárolnák. A keverőt követően végül a hajdani sörház mögött fekvő domb alatt egy 100 m-es hosszú pinceszárny nyílna, „ami a legfiatalabb 3-szor fejtett borok tartására és érlelésére lenne szánva". Az új szárny befogadóképessége számítása szerint mintegy 5000 hl lenne (2., 3. ábra). És végül a beruházásokról szólva igen nagy nyomatékkal adta elő egy 50 marhát befogadó istálló megépítésére, illetőleg az ottani szarvasmarhatenyésztésre vonatkozó elgondolásait, amelynek elsődleges célja a gazdaságban oly fontos és igen drága áron beszerezhető istállótrágya „előállítása" lett volna. A pince megnagyobbításának és az istálló felállításának építkezési költsége s az 50 db szarvasmarha beszerzése Szilárd Gyula számítása szerint mintegy 100 ezer koronába került volna.

47 Felter47. L. a 28. jegyzetben id. forrás 1900. nov. 7. Szilárd Gyula jelentése. 15* 227