Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1967-1968 (Budapest, 1968)

Für Lajos: Az ászári szőlészet a századfordulón

gaiomnak, amely a homoki szőlőtelepítésnek addig példátlan méretű lendületet adott. Kecskemét város nagylelkű adományaként az államnak ingyen átengedett 200 kh-as homokon, az ún. Miklós-telepen létesült

30 állami szőlőgazdaság egyik fontos feladatának éppen azt tekintette, hogy elősegítse a homoki szőlőkkel szemben még a filoxera pusztítása után is mindig meglevő előítéletek eloszlatását, másfelől pedig, hogy „a speciális magyar, valamint általában az országban mívelt európai szőlőfajtákat megmentse", illetőleg fenntartsa, és szaporítás útján jutányos áron nemes szőlővesszőt bocsásson a telepítők rendelkezésére. A telepen nagyban termesztett 50, s a fajtagyűjteményben őrzött 400 különböző fajta szőlő után tudományos alapokra támaszkodó termesztési és borkezelési eljárásokkal olyan kitűnő minőségű és színű borokat állítottak elő, amelyek vetekedtek a történelmi borvidékek boraival is. „A Miklós-telep példája buzdítólag hatott az egész országban az immúnis homokterületeknek szőlővel való beültetésére" — állapította meg a kor egyik szakírója.

31 De más szálak is fűzték az ászári telepítést az országos akciókhoz. Gróf Bethlen András földművelésügyi miniszter 1892-ben bérleti szerződést kötött az uradalommal a Nána-puszta határában levő mintegy 200 kh-nyi homokos földekre.

32 Ez a bérbevétel része volt annak az akciónak, amelyet az államkincstár 1891—93 között öt vármegye (Komárom, Fejér, Somogy, Pest—Pilis—Solt—Kiskun és Szabolcs) területén kezdeményezett: ezekben a megyékben ugyanis az állam 2365 kh immunis homokterületet vásárolt meg örökáron, 575 kh-at pedig 30—35 évi időtartamra haszonbérbe vett, elsősorban nagybirtokosoktól. A megvásárolt és bérbevett területeket azután a kecskeméti szőlészet vesszőivel betelepítve felosztották 800 • -öles parcellákra, s a filoxera járvány idején kárvallott szőlősgazdáknak vételáron tovább, illetőleg albérletbe adták. A vételár törlesztésére, illetőleg az évi bér fizetésére csak a telepítést követő hatodik évben került sor, amikor a szőlő már teljes termésben volt.

33 Az akció keretében bérbe vett urasági homokföld pedig úgy kapcsolódott az ászári telepítéshez, hogy a teriilet bérbevételekor az állam kötelezte magát: az uradalomnak homoki szőlőtelepítés esetén 50 kh-ig díjmentesen szállít majd szőlővesszőt a kecskeméti állami szőlészetből.

34 Ha figyelembe vesszük, hogy a szőlővessző ezer darabját mérsékelt állami áron is 20—30 forintért adták az idő tájt, az állam ezzel a kedvezménnyel mintegy 8—9 ezer forintos kiadás alól tehermentesítette a csákvári uradalmat. 1893 elején, amikor a telepítést véglegesen elhatározták, az uradalom kérésére a földmüvelésügyi kormányzat nagytömegű gyökeres szőlővesszőt utalt ki az ászári telepítéshez :

35 5750 db Ezerjó 1 holdra 5750 db Tramini 1 holdra 5750 db Mézesfehér 1 holdra 5750 db Sauvignon 1 holdra 5750 db Carbenet franc 1 holdra 5750 db Merlot 1 holdra 5770 db Madelaine-angevine 1 holdra 5770 db Passatutti-sima 1 holdra 28570 db Zöldsylvani 5 holdra 23000 db Olaszrizling 4 holdra 17250 db Nagyburgundi 3 holdra 11500 db Oporto 2 holdra 5750 db Chasselas-blanc 1 holdra 5750 db Chasselas-rouge 1 holdra 5770 db Muscat-lunell 1 holdra 30. A telepet Miklós Gyula országos borászati kormánybiztosról nevezték el. 31. Magvarország földművelése. A 15. jegyzetben i. m. 053—65(5. p. 32. OL.P. 187.1. D. 1. a. 1892. 33. Magyarország földművelése. A 15. jegyzettjén i. m. 656. p. 34. L. a 9. jegyzetben id. forrás. 1892. 213* p. 35. L. a 9. jegyzetben id. forrás. 1893. 43. p.