Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1967-1968 (Budapest, 1968)

Für Lajos: Az ászári szőlészet a századfordulón

1. A szóidtelep alaprajza sí tani. A számításon kívül hagyott többletkiadás azután évekre elodázta a fennmaradó terület betelepítését. A század végén, amikor Szilárd Gyula átvette a gazdaság vezetését, az eredetileg tervezett telepítési program befejezésére vonatkozó javaslatot terjesztett a tulajdonos elé. A „jelenlegi" 50 kh — szóltak Szilárd érvei — a gazdaságba befektetett tőke nagyságához mérten igen kevés, a beruházott összegek olyan nagyok, hogy a tőke után esedékes kamatot csak nagyobb szőlőterületen lehetne biztosítani. Már csak emiatt is „szükséges lenne a további telepítés — írta -—, hogy az eredetileg beültetni szándékolt száz hold legalább megközelíttessék. " Javaslata szerint a három évre szóló telepítési program egy-egy szakaszában (évében) 15—15 magyar hold szántó beültetésére kerülhetne sor, „esetleg gyümölcsöst is lehetne alakítani".

28 Elhangzott javaslatai alapján 1899-ben és 1901-ben újabb 20 magyar holdat telepítettek be, 4 kh-on pedig ún. „gyökereztető iskolát" létesítettek. A szőlőtelep így most már felvette végleges alakját : területéből a tiszta szőlő 60 kh 1366 • -öl, az út és árok 8 kh 1088 • -öl, épülettelek, trágyatér stb. 1 kh 800, a „gyökereztető iskola" 4 kh 912 D-ölet foglalt el. A területet (1. ábra) összesen 40 táblára tagolták, a rendes táblák nagysága 2 kh, a csonkáké ennél kisebb, illetőleg néhányé nagyobb volt. A terület tengelyében egy széles főútvonal vezetett,, a táblák között pedig keskenyebb mellékutak szelték át a telepet.

29 Az új telepen gyökeret vert vesszők zöme a kecskeméti állami szőlészetből díjmentesen került Ászárra. Az uradalom által kapott valóban hathatós állami támogatásnak azonban előzménye volt. Amikor azt kezdtük el kutatni, hogy az uradalom hogyan juthatott ennyire előnyös kedvezményhez és miért éppen Kecskemétről szerezte be szőlővesszőszükségletét, a telepítést illetően egészen új összefüggések tárultak fel előttünk. Ezek alapján úgy tűnik, hogy az ászári szőlőtelepítés jelentősége messze túlmutatott az uradalom keretein. Tulajdonképpen ahhoz az országosan bontakozó akcióhoz kapcsolódott, amely a filoxera járvány után a földművelésügyi kormányzat ösztönzésére és tényleges támogatásával indult meg. Ez a kapcsolódás több ponton is jól érzékelhető. Már maga a kecskeméti állami szőlészet felállítása 1883-ban is egyik igen fontos lépése volt annak a máig érő országos moz28. OL. P. 188. IV. 6. 1900. sz. n. Szilárd Gyula jelentése. 29. Szilárd Gyula: a 21. jegyzetben i. m. 604. p.