Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1967-1968 (Budapest, 1968)

Für Lajos: Az ászári szőlészet a századfordulón

pápa—bánhidai helyiérdekű vasút mindössze 1 km-re haladt el a gazdaságtól, s az uradalom külön kérésére a gazdasághoz közel ún. lerakodó helyet létesítettek.

22 A szőlőtermesztést valamikor Ászáron is a parasztok honosították meg. Története a középkorba nyúlik vissza, a szőlőábrázolások szépen tarkítják a XVIII. és XIX. századi katonai és kataszteri térképlapokat.

23 A paraszti szőlőtelepek szomszédságában hasíttatott ki az uradalom ottani 1300 holdas birtokállományából 100, ún. magyar (1200 • -öles) holdat. A kihasítás után nem sokkal a munkálatokkal megbízott mérnök már azt jelentette, hogy a reá bízott feladatot elvégezte: a kijelölt területet „felhantoltatta, karókkal jelezte", s ahogy kitavaszodik, már hozzá lehet látni a rigolírozáshoz is.

24 1895-ig az uradalom helybeli bérlőjétől visszavett területből azonban — az eredeti tervekkel ellentétben — csak 60 magyar holdat telepítettek be.

25 A telepítés alá fogott terület kisebbik fele addig alig használható legelő, nagyobbik hányada pedig szántóföldből állt. A telepítetlenül maradt terület beültetésére csak később került sor. A telepítés során adódó első és legfontosabb teendő a föld elforgatása volt. A legkorszerűbb korabeli előírást követve a területet 80 cm mélyen forgatták fel, a munkálatok • -ölenként 4,5 krajcárba kerültek. A 60 holdas terület forgatására tehát igen jelentős összeget kellett kiadni. Telepítésre s az első évi művelésre kataszteri holdanként előirányzott összeg az alábbiak szerint tagolódott:

26 Kigolírozás 66,50 forint Sorok és tőkék kijelölése 6,65 forint Ültetés 13,50 forint Homokkötés 13,50 forint 3-szori kapálás 20,00 forint Födés 3,00 forint Összesen: 123,15 forint A széles homoki ültető acéífúró utáni telepítés a szőlővessző és a szükséges munkaerő biztosításával párhuzamosan haladt fokozatosan előre. A telepítést szemmel tartó mérnök egyik jelentése szerint a munkálatok üteme a következő volt:

27 1892/93-ban betelepítettek 18 hold 842 • -ölet (1200 • -öles holdban) 1893/94-ben betelepítettek 24 hold 76 [>ölet (1200 rj-öles holdban) 1894/95-ben betelepítettek 17 hold 398 fj-ölet (1200 Q-öles holdban) beültetlenül maradt 12 hold 759 •-ölet (1200 •-öles holdban) Összesen: 72 hold 475 • -öl A kijelölt terület nagy részét tehát három év leforgása alatt betelepítették. Az elültetett vesszők a következő évben már ott sorakoztak az elmaradt 12 holdon is. A telepítés üteme azonban ekkor megakadt. A terület szántóföldi részét ugyanis az uradalom annyira kizsarolt állapotban kapta vissza lelépő bérlőjétől, hogy a már elültetett tőkék megfelelő fejlődését csak nagyarányú trágyázással lehetett bizto22. OL. P. 187. L D. 1. a. 87/1897. 23. Magyar Mezőgazdasági Múzeum Adattára. Térképtár. VII. 4449. sz., illetőleg 4680/23. sz. 24. L. a 9. jegyzetben id. forrás. 1893. 51. p. 25. L. a 9. jegyzetben id. forrás. 1895. 26. p. Ugyanebben az évben egyébként felmondták Csillag Pál bérletét, s az ászári bérbirtokot a rokon hg. Schwarzenberg Alajosnak adta át az uradalom tulajdonosa. 26. Szilárd Gyula: a 21. jegyzetben i. m. 604. p. 27. OL. P. 188.

1. 1. c. 1895. sz. n.