Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1967-1968 (Budapest, 1968)

P. Hartyányi Borbála—Nováki Gyula—Patay Árpád: Növényi mag- és termésleletek Magyarországon az újkőkortól a XVIII. századig

26. Szikalom-—Földvár (Heves m.) Vastag rétegződési bronzkori lakótelep. Foltiny János ásatásai közben vastag liamurétegben sok edényt talált, ezekben gyakran csont, kagyló és „fűmag található, amely utóbbi olyszerú, mintha köleskása volna". „A halomnak majdnem a fenekén hamu közé vegyülve néhány szem dinnye vagy ugorka"

1

'

1 és kölesmag is volt

73

. A lelőhely Tompa Ferenc

1

*, Patay Fái

1

'

0 és Mozsolics Amália

16 szerint a bronzkor I—

III. periódusába tartozik, így a magvak is ebbe a korba sorolhatók. 27. Tiszaeszlár—Bashalom (Szabolcs-Szatmár m.) Kovalovszki Júlia ásatása 1963—1964-ben. A középkori falu feltárása

77 közben őskori telepnyomok is előkerültek. A 21. számú őskori gödör (mélység 122, átmérő 156 cm, oldala függőleges volt) aljában kormos rétegből néhány jellegtelen bronzkori cseréppel együtt megszenesedett magvak (20 cm

3

) kerültek elő :

78 Árpa — Hordeum sp. 6 db. A szemek csupaszok, felületükön tokiászmaradvány nem látható. Közülük négy szem telt, egyenes tengelyű, kettő hosszú, vékonyabb. A csíra valamennyiből kiesett, sérültek. Tönkebúza — Triticum dicoccum Schrk. 54 db. Telt, többségükben egyforma nagyságú szemek. Hátuk domború, középen ormós, csúcsuk lekerekített. Hasi barázda keskeny, aszimmetrikusan osztja a szemet. Hasi vonal homorú. A szemek az alapi résznél hegyesek. Csírapajzs ovális alakú, a csíra gyököcskés része a pajzsból kiáll. Többségük puffadt, felületük repedezett. Felülnézetben kissé féloldalasak. Héla zab — Avena fatua L. 20 db. Hosszú, lapos szemek, csúcsuk elkeskenyedő, lekerekített. Csíra valamennyiből kiesett, puffadtak. Szulák keserűfű — Polygonum Convolvulus L. 1 db. Háromélű makkocska, puffadt, repedt, középen a legszélesebb. Felülete finoman érdes. A 30. számú, az előzővel azonos korú gödör magleletei : Kétsoros árpa —• Hordeum distichon L. 20 cm

3

. Hosszúkás, kissé telt, toklászos szemek. Oldalra fektetve a talp felé hátvonaluk kissé lapos. Tengelyük egyenes. Néhány szemnél jól kivehető az elszenesedés előtti csírázás megindulása, a duzzadt szemeken épen maradt gyökérkezdemények. Valamennyi felpuffadt, többsége sérült. Színük fekete, matt. 28. Tiszafüred—Ásotthalom (Szolnok m.) Taritzky M. 1876. évi ásatása

79 után Milesz Béla 1900-ban kezdett ezen az őskori lakótelepen ásatni. Különböző rétegek felsorolása közben említ „pörkölt vagy égett gabonaszemeket", valamint három edényt, amelyek pörkölt búzaszemekkel voltak tele.

80 A következő évekből még háromszor említ búzát és kölest nagyobb meny72. Foltiny János: A szihalmi Árpádvár, vagy Földvár ásatásának s az ott lelt tárgyaknak ismertetése. Századok (1870) 4. évf. 449, 450, p. 73. Gsetneki Jelenik Elek: A tószegi őstelep. Arcb. Ért. (1877) 11. évf. 83. p. 74. Tompa, Ferenc: a 31. jegyzetben i. m. 82, 88. p. 75. Patay Pál: az 59. jegyzetben i. m. 46. p. 76. Mozsolics, Amália: az 56. jegyzetben i. m. (1967) 119. p. 77. Kovalovszki Júlia: A dobozi és bashalmi Árpád-kori faluásatások. Folia Archaeologica, Bp. (1964) 16. évf. 125—141. p. 78. Kovalovszki Júlia közlése. — A leletek a MgM-ban vannak. 79. Az 54. jegyzetben i. m. (Compte-Rendu) 2. köt. 35. p. 80. Milesz Béla: A tiszafüredi múzeum 1900. évi gyarapodásáról. Arch. Ért. (1901) u.f. 21. évf. 360—363. p.