Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1967-1968 (Budapest, 1968)

Warenproduktion und Exporttätigkeit einiger ungarischen Magnatengutshöfe im XVII. Jahrhundert

hatalmas készpénz-vagyont halmoztak fel, de ezt a kereskedelmi tőkét, némi földvásárláson és építkezésen kívül, felemésztették a katonai kiadások. Persze nem mindegyik főúr vállalta a Zrínyiek honvédő szerepét ; így pl. kortársuk, a már ismert Mikulich Sándor sem! A kelet-magyarországi borexportban is jelentős készpénzvagyon halmozódott fel, mint pl. gr. Csáky István viszonylag kis tarcali uradalmában, de ezt a kereskedelmi tőkét már sokkal inkább a földvásárlás (Csáky újonnan szerzett allodiális szőlői), a luxus és a politikai érvényesülés költségei forgácsolták szét és szívták fel, semmint a katonai kiadások. Azok a magyar feudális urak, akik valóban nagykereskedői szerepkört töltenek be, másfél lábbal állnak a Grundherrschaft és csak fél lábbal a Gutsherrschaft talaján (ti. csupán kis mértékben exportálnak saját termelésű árut!). Tevékeny részt vesznek ugyan a kereskedelemben, s főleg a borexport révén tetemes készpénz-jövedelem fölött rendelkeznek, ebből a pénzvagyonból azonban kezeik között nem lesz kereskedelmi tőke, mely átalakító, fejlesztő hatást gyakorolna az ország gazdasági életére.

51 A kereskedő főurak a XVI— XVII. században jelentős hasznot húznak az exportból, de ez a pénz ahelyett, hogy a gazdasági fejlődést szolgálná, csupán egyes mágnások birtokgyarapítását és politikai érvényesülését teszi lehetővé. WARENPRODUKTION UND EXPORTTÄTIGKEIT EINIGER UNGARISCHEN MAGNATENGUTSHÖFE IM XVII. JAHRHUNDERT von ISTVÁN N. KISS 1. "a) Der Problemekreis des Wertvolumens und der Warenverteilung in dem ungarischen Aussenhandel des 16—17. Jahrhunderts ist,

—-den Ochsenhandel ausgenommen —• grösstenteils noch unaufgeschlossen. Die Rolle und Bedeutung der Viehausfuhr ist gemeinkundig, doch wenn wir den Preiswert einigen nicht so allgemein bekannten Warengattungen (Wein, Holz, Eisen) in Betracht nehmen, müssen wir gleichzeitig die bisherige Anschaung über die Zusammensetzung des Exports recht stark korrigieren. b) Obgleich wir keine solche Datenreihe besitzen, mit deren Hilfe der Problemenkreis im Landesmasse gelöst werden könnte, halten wir es doch nützlich die Rolle, die der Grossgrundbesitz und innerhalb seines Rahmens der allodiale Betrieb im Ungarns Aussenhandel gespielt hatte, mit einigen konkreten Beispielen zu illustrieren. Es gibt nämlich auch solche Grossgrundbesitze bei denen der Schwerpunkt der Handelstätigkeit auf die Eisen-, Holz- oder Weinausfuhr fällt. Im Zusammenhang damit widmen wir eine besondere Aufmerksamkeit dem sonst recht seltenem Falle, wo der Feudalherr seine grosshändlerische Tätigkeit nicht nur auf dem Gebiete des Exports, sondern auch auf dem des Imports ausübt (wie z. B. bei den Grafen Zrinyi). c) Die Domänen-Kette der Grafen Zrinyi: von den Adria-Häfen bis zu den Alloden Transdanubiens! Die Lage des Getreideanbaues der Meierhöfe in Muhr-Au : — die Herrschaftliche Ackerfläche, — ein grosser Teil davon durch Bauern verpachtet, — Zahl und Proportion der allodialen Ochsenspanne, — die Zusammensetzung der Getreideeinnahme aus den Meierhöfen und Natural steuern (6 : 4) — der Wert des Marktverkaufes: 10—12%, 51. A kelet-európai országok feudális uralkodó osztályának erre a szerepére — saját forrásaik alapján — már egyes német történészek is rámutattak. így pl. Bethlen Gábor frankfurti ékszervásárlására, aki nyugatra hajtott marhacsordákkal egyenlítette ki számláját. H. Wiese: Der Rinderhandel. . . című művében idézve A. Dietz: Frankfurter Handelsgeschichte. Frankfurt, 1910—1925. II. k. 235. 1.