Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1967-1968 (Budapest, 1968)
Valkó Arisztid: A solymári vadászkastély
„Mi Ulászló Magyar- és Csehország királya, tudtul adjuk mindenkinek, akiket illet, hogy mivel Salmar [Solymár] vára Pilis megyében, a mi Buda városunk szomszédságában oly kellemes és igen alkalmas helyen fekszik, hogy midőn mi mérhetetlen gondjaink és aggódásaink miatt, amelyek néha kifárasztanak bennünket és így Budán a fáradtság vesz rajtunk erőt, mindég ki tudtunk oda vonulni felüdülés és vígasz céljából, amit leginkább a vadászatban érünk el és ott a vadászatban gyakorolhatjuk magunkat. Ezért hívünkkel, Ráskay Balázs királyi kubikulárius mesterrel, a budai vár várnagyával, akihez tartozik a nevezett várnak tulajdonjoga és öröklött volta — ilyen cserébe léptünk, hogy ő a nevezett Salmar várat, a következő birtokokkal : Salmar, Kovachi és a Borosjenő birtokban levő birtokrészekkel és a Pákhg birtok felével Pilis megyében, továbbá SzentlŐrine, Káposztáskeszi, Felegyház és Sele birtokkal, azonkívül a Kerkőü birtokban levő birtokrésszel Pest megyében — amelyek mind Salmar várához tartoznak és egyúttal a vár minden más tartozékával, bármi néven is nevezték azokat — kivéve csupán Rád birtokkal és Szentmiklós pusztát, amelyben jelenleg 3 legföljebb 4 jobbágy tartózkodik és az ácsai birtokban levő birtokrészt — Pest megyében — amelyet beleegyezésünkkel és hozzájárulásunkkal, ugyanaz a Balázs a maga számára tartott meg átadja nekünk — amint át is adta valójában. Ezzel szemben mi Véghless várát Zólyom megyében, amelyet mi Justh Andrástól, akinél ez a vár eddig a magyar királyoktól 6300 aranyért el volt zálogosítva, ugyanezért az összegért visszaváltottuk — annak összes tartozékaival, falvaival, birtokaival, vámjaival és minden más jövedelmi forrásával, mint Véghless vár tartozékaival, az említett Ráskay Balázsnak és Katalinnak, feleségének, továbbá a nevezett Balázs leányainak, Margitnak, Erzsébetnek és Katalinnak és ezek leszármazottainak 8000 aranyért, és mivel Véghless vára jórészt romokban hever és a várhoz tartozó halastó is szét van rombolva, és így mindkettő javításra szorul, azért a halastó helyreállításához 300, a vár helyreállításához pedig 500, és tartozásunk fejében annak a nevezett Balázsnak szolgálatai elismeréséül szintén 500 aranyat hozzácsatolva, amelyek így összesen 9300 aranyat tesznek ki — ráírattuk és ráírjuk, magunkra vállalva, hogy Ráskay Balázst és feleségét, leányait és leszármazottaikat Véghless várának a birtokában mindenkivel szemben meg fogjuk védelmezni és mint védelmezők szerepelünk. Ha ezt nem tudjuk valami okból cselekedni, akkor Salmar várát, a fent felsorolt birtokokkal, birtokrészekkel neki, feleségének és leányainak vissza fogjuk adni és az 1300 aranyat, amelyet neki a fentnevezett okokból a zálog összeghez csatoltunk — teljes kielégítést fogunk adni — ha pedig a jelzett várat, annak összes tartozékaival nem akarnók visszaadni, akkor a teljes 9300 arany forintért eleget fogunk tenni, neki vagy a feleségének, vagy utódjainak. Mindezekre magunkat és a jövendő magyar királyokat kötelezzük ezen írásunk alapján, melyre titkos pecsétünket függesztettük, melyet mint magyar királyok szoktunk használni. Kelt Budán, Mindszentek ünnepén, 1496. . . " 12 Ulászló király, aki szenvedélyes vadász volt, azért cserélte el a birtokában levő Végles várat a Ráskay család solymári várával, mert gyakori vadászataihoz Végles túl messze esett. Solymár hatalmas erdőterülete, gazdag vadállománya, közelsége Budához, igen alkalmasnak bizonyult a vadászat különféle nemeinek gyakorlá12. OL. DL. 20501. „. . .Castrum Salmar . . . vicinitate civitas nostrae Butlensis, tarn in ameno opportunissimoque loco existeret, utcum nos propter curas et sollicitudines immensas, quibus non[njnnquam fatigamur, fastidium Budae ceperit, possimus semper pro recreatione et solatio, quod in venationibus plurimum accepimus, eo concedere et in ipsius venationibus exerceri datur..."
