Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1967-1968 (Budapest, 1968)

Valkó Arisztid: A solymári vadászkastély

sára. Az erdők a Hármashatárhegy irányában kapcsolódtak a hűvösvölgyi erdőséghez, érintették Nyékfalut, melynek közelében terült el a királyi nagy vadaskert, és itt állt Mátyás király gazdagon felszerelt vadászkastélya is.

13 Északi irányban a Pilis-vidék erdei voltak határosak a várral, mely erdőbirtokok a XV—XVI. században ide tartoztak. A vadászkastély feltárása és a régészeti leletek Fővárosunk határában fekvő solymári Várhegyen a második világháborút megelőző évtizedben megkezdett, de befejezetlenül maradt régészeti kutató munkálatok során egy négyzet alakú 7 X 7 m nagyságú öregtorony, bejárattal, 20 m hoszszú külső védőfal és 16x8 m terjedelmű palotának romrésze került napvilágra. A kőből és égetett téglából épült, gótikus és reneszánsz faragványokkal díszített épület emeletes volt, melynek földszinti része négy helyiségre tagolódott. Ebben két nagyobb termet és két kisebb helyiséget lehet megkülönböztetni. A nagyobb terem valószínűleg a kastély lovagterme volt, csúcsíves bejárata még a feltárás idejében eléggé ép volt. A palota emeleti részéből e helyiségbe temetődtek a lezuhant berendezési tárgyak, kandallók darabjai, faragványok és olyan leletek, amelyeket a tűz pusztított el, de teljesen nem semmisültek meg. A tárgyakra előbb törmelék, majd folyvást vastagodó földtakaró nehezedett. Az ásatás a falak mentében és azok között folyt. Célunk az őskori település és az épületrendszer teljes feltárása volt. Ezt követően a vadászkastély romjainak konzerválására került volna sor. Munkálatainkat a második világháború szakította félbe. A Várhegyen elterülő romok elhelyezkedését az 1. ábrán látható vázlat tünteti fel. /. A solymári vadászkastély alaprajza 13. Bel, Matth ias: Notitia Hungáriáé novae historico geographica divisa in partes quatuor. Tomas tertius. Viennae Austriae, 1737, Typis J. P. van Ghelen. 507 p.