Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1965-1966 (Budapest, 1966)

Gunst Péter: Az agrártörténetírás Magyarországon 1945 után

meg, de az a vizsgálódás is legfeljebb az első lépést jelenti e fontos probléma kutatása terén.

182 A fentebb megrajzolt vizsgálódásokra alapozódik az a kutatómunka, amelyik a magyarországi agrárfejlődés egészének felmérésével foglalkozik, és kelet-európai, valamint össz-európai keretbe ágyazva igyekszik megrajzolni ennek az agrárfejlődésnek fő tendenciáit és alapvető jellegzetességeit. Az 1956 után e téren kibontakozó kutatás új vonása, hogy magasabb szintre emelte a korábban inkább csak külsődleges párhuzamok keresésében megmutatkozó összehasonlító történeti vizsgálatokat. A kutatás középpontjába a XV—XIX. századi agrárfejlődés kérdései kerültek, ami érthető, mert —• mint láttuk — korábban is ez az időszak vonta magára leginkább a kutatók figyelmét, másrészt az 1956 előtti időszakban agrártörténetírásunkban e téren jelentős eredmények mellett súlyos hibákat is követtek el. S ennek a korszaknak a hibás megítéléséből további súlyosabb értékelési hibák is következtek.

183 Nem lehet véletlennek tekinteni tehát azt, hogy agrártörténetírásunk revízió alá vette elsősorban a majorsági árutermelés problémáját, s jóval korábbi kutatások alapján többek közt megállapította, hogy a majorsági gazdálkodás magyarországi megjelenésekor még nem dőlt el a kérdés, vajon a robotgazdálkodás lesz-e a mezőgazdasági árutermelés más formáit elnyomó, kizárólagos fejlődési irány, vagy pedig egy ennél kedvezőbb fejlődési forma. Megállapítást nyert az is, hogy a majorsági árutermelés kibontakozásának kezdetén a kedvezőbb fejlődésnek megvoltak a lehetőségei, amire mutat egyrészt a paraszti árutermelés fejlődése, másrészt a bérmunka viszonylag jelentős elterjedése a majorságokban. Csak a XVI. század utolsó harmadában, az 1570-es évek után következett be a fordulat a robotgazdálkodás javára.

184 A majorsági gazdálkodás problémáin túlmenően az egész agrárfejlődés alakulását tekintette át az a vizsgálat, amelyik a magyarországi agrárfejlődésnek a nyugateurópaitól való elkanyarodását, ennek az elkanyarodásnak egyes mozzanatait elemzi.

185 Az összehasonlítás alapja elsősorban a feudális földjáradék formáinak változásai.

186 A tanulmány a nyugat-európai feudális földjáradék formaváltozásaival veti össze a magyarországit és megállapítja, hogy a XV. század második felében a magyarországi agrárfejlődés a feudális földtulajdont, a földjáradék szerkezetét, a jobbágyság szociális — jogi helyzetét, a mezőgazdasági árútermelés irá182. Erdei Ferenc—Pataki Ernő: Termelő szervezetek a magyar mezőgazdaság kapitalista fejlődésében. Agt. Sz. 1957. 165—182. és 1959. 7—24.1. Tenkely Miklós: A szövetkezés története Baranyában. I. A szövetkezés útja 1947-ig. Pécs, 1958. 103 1. 183. Az 1956 előtti irodalom bírálatára is ld. Fach Zsigmond Pál: Nyugat-európai és magyarországi agrárfejlődés a XV—XVII. században. "Bp. 1963. c. könyvének bőséges kritikai megjegyzésekkel ellátott' jegyzetanyagát és Uő: 16. sz. jegyzetben idézett cikkét, valamint Uő: Marxista történettudományunk fejlődésének problémái. Száz. 1964. 1019—1022.1. 184. Maksay Ferenc: Parasztság és majorgazdálkodás a XVI. századi Magyarországon. Bp. 1958. 116 1. Ld. még: Urbáriumok. XVI—XVII. század. Szerk. Maksay Ferenc. Bp. 1959. 895 1. 185. Pack Zsigmond Pál: Nyugat-európai és magyarországi agrárfejlődés a XV—XVII. században. Bp. 1963. 359 1. Uő: Die ungarische Agrarentwicklung im XVI—XVII.'

Jahrhundert. Abbiegung vom westeuropäischen Entwicklungsgang. Bp. 1964. 164 1. (Studia Historica 54.) Ld. még e szerzőnek a 16. sz. jegyzetben idézett tanulmányát. 186. Pack Zsigmond Pál: A tőkés földjáradék keletkezése a nyugat-európai agrárfejlődésben. Közgazdasági Szemle, 1958. 1217—1239.1. Uő: Das Entwicklungsniveau der feudalen Agrarverhältnisse in Ungarn in der zweiten Hälfte des XV. Jahrhunderts. In : Etudes Historiques. Bp. 1960. Uő: Kilenced és földesúri dézsma a XVII. századi Magyarországon. MTA Társad, és Tört. Tud. Oszt. Közleményei, 1963. 47—69.1. Makkai László: Robot-summa-taxa. (Az örökös jobbágyság rendszerének fejlődési tendenciái a XVII. század második felében.) Történelmi Szemle, 1964. 330—337.1. Ld. még a XV. századi viszonyokra: Fügedi Erik: Az esztergomi érsekség gazdálkodása a XV. század végén. Száz. 1960. 82—124. és 505—555.1.