Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1965-1966 (Budapest, 1966)

Gunst Péter: Az agrártörténetírás Magyarországon 1945 után

nyát illetően minőségileg megegyezett a nyugat-európaival, az elkanyarodás döntő mozzanatai a XVI—XVII. században zajlottak le. A XV. század végén összeomlott a magyarországi centralizáció, és a feudális reakció felülkerekedése együtt járt a régi, elavult járadékformák újbóli felélesztésével. A földesúri árutermelés kibontakozása a XVI. század végéig így kétféle lehetőséget hordott magában: a polgárosodó gentry és a feudális Gutsherr vonásait. A XVII. századi fejlődés azután megoldotta a kérdést, ez utóbbi javára. Ennek eredménye a feudális munka — és terményjáradék súlyosbodása, a tőkés kezdeményezések elsorvadása, a paraszti árutermelés gúzsbakötése lett. A fentebb részletesebben bemutatott elemzés tulajdonképpen nemcsak a magyarországi, hanem a közép- és kelet-európai agrárfejlődés XV—XVII. századi problematikáját is felveti. Ennyiben a kutatás figyelme szélesebb horizontokra is irányul. Az egész agrárstruktúra vizsgálatnak egyik komoly nehézségét az adja, hogy a korábbi időszakokra, elsősorban a XI—XIV. századra, illetve a XV. század első felére vonatkozólag nem rendelkezünk hasonló összehasonlító vizsgálatokkal. Másrészt az agrárstruktúra csak komoly nehézségek árán vizsgálható önmagában, a gazdasági élet más faktoraitól elszigetelten, és e korábbi időszak gazdaságtörténete általában, ipartörténete pedig különösen is csak egyes részletekben ismert. Nem ismerjük tehát a korábbi gazdasági fejlődés struktúráját eléggé, ami a nyugat-európai fejlődéssel való összehasonlítás nehézségeit még fokozza. A fentieknél sokkal jobb helyzetben van az a vizsgálódás, amelyik — ugyancsak a tárgyalt periódusban — a magyarországi agrárfejlődésnek a jobbágyfelszabadítás utáni, kapitalista időszakát kísérelte meg összehasonlítani az általános fejlődéssel. A tőkés agrárfejlődés különböző típusainak vizsgálata és más országokkal való összehasonlítása útján igyekszik a kutatás meghatározni a magyarországi agrárfejlődés sajátosságait, a Lenin által „porosz út"-nak nevezett kapitalista agrárfejlődés magyarországi variánsát és sajátos jellemvonásait más, ugyancsak az agrárfejlődés „porosz" útján haladó országok sorában. Ezek a kutatások az előzőleg említett vizsgálódásoknál előnyösebb helyzetben vannak, amennyiben az egész magyar társadalom fejlődése, az ország gazdasági helyzetének alakulása, szerepe a világpiacon sokkal tisztázottabb, mint a XVI—XVII. században, vagy azt megelőzőleg, — mégis az ezirányú kutatásoknak éppen, mert nem tekinthetnek nagy múltra vissza, még jelentős kiegészítésre, további elmélyítésre van szüksége.

187 Az agrártársadalom egyes kérdései, az egyes társadalmi osztályok és rétegek, ezek egymáshoz való viszonya állt és áll újabban is a társadalomtörténeti kutatások centrumában. A kutatás két irányban fejlődött. Egyrészt a jobbágytelek vizsgálata, másrészt a jobbágyság osztálystruktúrája, társadalmi rétegződöttsége vonzza leginkább az érdeklődést. Ami az első problémakört illeti, a jobbágyságnak, mint osztálynak a kialakulását, illetőleg e folyamat egyes mozzanatait még homály borítja.

188 A kutatás a XVI. századtól foglalkozik a jobbágy telekkel, mint gazdasági és jogi kategóriával. Ennek oka forrásadottságokon túlmenően az is, hogy ez a vizsgálat tulajdonképpen része az egész magyar agrárfejlődést elemző munkálatnak. így a jobbágytelek problémái nagy figyelmet keltettek. A vizsgálatok egy része a jobbá187. Pach Zsigmond Pál: A földesúri gazdaság „porosz utas" fejlődése Oroszországban a XIX. század második felében. Száz. 1958. 146—173.1. Uő: A magyarországi és oroszországi poroszutas agrárfejlődés egyező és eltérő vonásairól a XIX. század második felében. Közgazdasági Szemle, 1958. 56—78.1. Ugyancsak összehasonlító igénnyel dolgozták fel a jobbágyfelszabadítás keleteurópai jellemzőit. Niederhauser Emil: a nagybirtok ós a parasztság Kelet-Európában a polgári forradalmak után. Acta Universitatis Debreceniensis 1961. 213—229.1. 188. Bolla Ilona: A jobbágytelek kialakulásának kérdéséhez. In: AUSB Sectio Historica. 1961. 97—120.1.