Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1965-1966 (Budapest, 1966)

Gunst Péter: Az agrártörténetírás Magyarországon 1945 után

és termelési viszonyok összhangjának kérdései. A marxista agrártörténetírás így tehát azzal, hogy elhanyagolta ezeket a kutatásokat, tulajdonképpen komoly fegyverről mondott le a régi történetfelfogással szemben fxnVtatott eszmei vitájában. Súlyosbította a helyzetet az, hogy a mezőgazdaság termelőerőinek vizsgálata során a néprajz által elért eredmények nem váltak a történettudomány szerves kincseivé, a két tudományág egymástól függetlenül végezte kutatásait. A néprajz részéről ugyan legalábbis az 1945 utáni első években voltak törekvések arra, hogy megismerkedjék az agrártörténetírás gondolatkörével, problematikájával is. Ezeket a törekvéseket

11 azonban nem követte folytatás. A néprajzi kutatók ennek következtében a történettudomány által figyelembe nem véve dolgozták ki sokban alapvető tanulmányaikat a mezőgazdaság termelőerői történetére vonatkozólag. A néprajzi kutatásokban az 1945 után titnak indult új nemzedék egyes tagjait erős történeti érzék és a történeti források kezelésének ismerete jellemezte. így a sajátos magyar tanyai településmód létrejöttének körülményeitől,

15 az alföldi és déldunántúli települések formáinak alakulásától,

16 a XVIII. századi határhasználat kérdéseitől

17 kezdve egészen a mezőgazdasággal összefüggő rituális szertartásokig a néprajzi kutatások sok agrártörténeti vonatkozású eredményt tudnak felmutatni. Ki kell emelnünk azt a kutatást, amelyet egy munkaközösség végzett a magyar mezőgazdaság XIV—XV. századi időszakáról. Ez a kutatócsoport jelentős okleveles anyag felhasználásával igen széles kitekintést ad a korszak földművelő eszközeire, a föld megművelésére és annak formáira, földhasználatára, állattenyésztésére, szőlő- és gyümölcstermesztésére, halászatára, stb.

48 A későbbi időszakok agrártörténetére vonatkozó kutatásokat már nem munkaközösségek, hanem egyes kutatók végezték. A leginkább előrehaladt ezek közül a földmüvelés terén az extenzív gabonatermelő módszereket vizsgáló kutatás. Ennek egy-egy részletét jelenti az ekekutatás magyarországi hajtása,

49 a vontatószekér keletkezésének feltárása,

50 majd egy falu egész földművelő technikájának sokoldalú leírása,

51 s ezeken kívül egyes más munkafolyamatok és munkaeszközök bemutatása,

52 stb. A néprajzi kutatások jelentős része azonban nem a szántóföldi növénytermesztés, hanem a 44. Wellmann Imre: Néprajz és gazdaságtörténet. Ethn. 1947. S—18. 1. Maksay Ferenc: Néprajz és településtörténet. Ethn. 1948. 49—54.1. 45. Belényesi) Márta: Adatok a tanyakialakulás kérdéséhez. Bp. 1948. 78 1. 4(5. Korompay Gy.: A magyar falu településtörténete és településfajtái. Magyar Építészet. 1954. 186—195.1. Hof er Tamás: Dél-Dunántúl településformáinak történetéhez. Ethn. 1955. 125—186.1. Uő: Hajdúböszörményi földművesek karámja. (Az alföldi „mezei életmód" és az alföldi településformák kérdéséhez.) Ethn. 1956. 483—518.1. 47. Határhasználat Hajdúböszörményben a XVIII. században. Ethn. 1954. 441—457.1. és 1955. 99—124.1. 48. Ld. a 12. jegyzetben felsorolt munkákat. 49. Némethy Endre: Az egyesiga meghonosodása a kemenesalji Vásárosmiskén. Ethn. 1946. 81—86.1. Kós Kéiroly: Az Erdélyi Múzeum néprajzi tárának faekéi. Erdélyi Múzeum, 1947. 80—94.1. Balassa íréin: Az eke története. Szabad Művészet. 1949. 487—491.1. Dömötör Sándor: Bakhátas szántás és a nyugat-magyarországi eketípusok. Néprajzi Értesítő. 1954. 149—164.1. László Gyula: Székely faeke a XV. századból. Ethn. 1951. 157—159.1. 50. Balassa Iván: A vontatószekér keletkezésének és elterjedésének kérdést;. Ethn. 1949. 286—292.1. 51. Hoffmann Tamás: Egy palóc falu földművelő technikájának néhány jellegzetessége a századforduló tájékán. Ethn. 1956. 536—561.1. 52. Korompay Bertalan: Wortgeschichtliches zum ungarischen csép „Dreschflegel". Acta Ethnographica. 1951. 29—39.1. K. Korács László: Die ungarischen Dreschflegel und Dreschmethoden. Acta Ethnographica, 1951. 41—95.1. Banner János; A kukoricaművelés néhány ősi eszköze Hódmezővásárhelyen. Ethn. 1948. 120—123.1. Nagy Gyula: Takarás és nyomtatás a kardoskuti (Békés m.) Kérdőtanyán. Ethn. 1954. 167—197. és 484—517.1. //. Fekete Péter: Bajdúsági búzavermek. Ethn. 1948. 157—160.1.