Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1965-1966 (Budapest, 1966)

Gunst Péter: Az agrártörténetírás Magyarországon 1945 után

szőlő- és kertkultúra,

53 a halászat,

54 a vadászat,

35 a méhészet,

56 a pásztorkodás,

57 az erdőhasználat

58 és a gyűjtögetés

59 köré koncentrálódott ebben az időszakban. A néprajzi kutatások másik ága a parasztság egyes rétegei életmódjának feltárására, illetve a termelő egység, a család egyes alkotó-részeinek társadalmi szerepére és a munkamegosztásban való részesedésére

60 és más, az agrárélettel is összefüggő kérdések vizsgálatára fordította erejét. Ezek a kutatások persze nem pótolhatták azt a fájdalmas hiányt, ami úgy keletkezett, hogy a történettudomány művelői ilyen és más hasonló természetű kérdésekkel ekkor még alig foglalkoztak. Ugyancsak a történettudománytól függetlenül, annak eredményeit figyelmen kívül hagyva, azáltal tudomásul nem véve folytattak agrártörténeti kutatásokat más tudományterületek is. Közülük a legfontosabb az agrártudomány, amelyik már évtizedek óta érdeklődik mind saját története, mind a mezőgazdaság története iránt. Nem volt véletlen, hogy annak idején a Magyar Gazdaságtörténelmi Szemlé-nek otthont az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE), tehát az agrártudomány akkori legfőbb támogatója adott. Az agrártudomány részéről ez az érdeklődés, a folyóirat megszűnése után sem hagyott alább. Jeles agrárszakemberek írtak agrártörténeti tárgyú műveket,

61 és az a hagyomány 1945 után is követőkre talált. Az e tárgyú agrártörténeti irodalom elsősorban a háziállatok domesztikációja,

62 a növénytermesz 53. Csatkai Endre: A tokaji bor világhíre. Magyar Nyelvőr, 1951. 153 1. Vajkai Aurél: Présházak és pincék a XVIII. században a Balaton északi partján. Ethn. 1956. 57—90.1. 54. Szőke Béla: Az érsekújvári régi halászat emlékei. Ethn. 1948. 128—133. 1. Isukéws K.: Adatok a Fertő és Rábaköz halászatának történetéhez. Ethn. 1953. 282—292.1. Uő: Tiszai hatás a balatoni halászatban. Ethn. 1951. 83—113.1. Morvay Péter: Milyen volt az egykori vizafogó? Ethn. 1948. 88—94.1. Diószegi Vilmos: A zsákostapogató kialakulása a Velencei-tavon. Ethn. 1950. 208—222.1. 55. Korompay Bertalan: A finnugorság szerepe az eurázsiai vadászműveltségben. Ethn. 1945. Mészöly Gedeon: Az ugorkori vadászélet magyar szókincsbeli emlékei. Ethn. 1951. 277— 290.1. 56. Hofer Tamás: XVIII. századi méhész-hiedelmek. Ethn. 1951. 160—171.1. 57. Nagy Czirok László: Pásztortörvények és szabályok, ún. regulák a Kiskunságban. Néprajzi Értesítő, 1954. 259—272.1. és 1955. 257—268.1. Varga Gyula: Kismarja község jószágbélyegei I S44-ben. Ethn. 1952. 167—170.1. Vő: Vándorló juhászok a kismarjai sziken. Ethn. 1956. 109— 123.1. 58. Szőke Béla: Egy mezőváros erdeje a XVIII. ós XIX. században. Ethn. 1954. 222—227.1. 59. Gunda Béla: A magyar gyűjtögető és zsákmányoló gazdálkodás kutatása. Bp. 1948. 23 1. 60. A kutatások elsősorban a szegénypai'asztság egyes rétegei életkörülményeinek tisztázására irányult. A legfontosabb munkák: Kiss Lajos: A szegény emberek élete. Bp. 1955. 604 1. Kovács Mihály: Egy vásárhelyi szegényparaszt család története. Puszták népe, 1948. Kardos Lajos: Jegyzetek a volt uradalmi cselédség kultúrájának és életmódjának alakulásáról. (Szentgyörgypuszta) Ethn. 1955. 225—344.1. Katona Imre: Jobbágyok és cselédek büntetésének emléke a tiszaigari epikus hagyományokban. Ethn. 1950. 75—81.1. A munkamegosztásra : Sz. Morvay Judit: Asszonyok a nagycsaládban. Mátraalji palócasszonyok élete a múlt század második felében. Bp. 1956. 258.1. , 61. Csak mutatóban említhetünk ilyen munkákat, mert teljes felsorolásuk komoly terjedelmet igényelne. Ld. pl. Dorner Béla'. A sertés Magyarországban. Bp. 1908. Uő: Az erdélyi szászok mezőgazdasága. Bp. 1910. Rodiczky Jenő: A magyar méhészet múltjából. Bp. 1892., Uő: A juhtenyésztés múlt és jelen irányairól. Bp. 1904., Uő: Beiträge zur Geschichte, Statistik und Bibliographie der wichtigsten Culturpflanzen. I. Die Kartoffel. Wien, 1878. Ruisz Gyula: A mezőhegyesi állami ménesintézet alapításának történetéről. Bp. 1886. Sőtér Kálmán: A méh és világa I—II. Bp. 1908. Az 1945 után is meglevő érdeklődést jelzi: Wellmann Imre: Agrártörténetírásunk feladatai. Agrártudományi Szemle, 1947. 425—438.1. 62. Hankó Béla: A magyar háziállatok története ősidőktől máig. Bp. 1954. 130 1. Stohl Gábor: A házi állatok eredetének néhány vitás kérdése. Állattani Közlemények. 1954. 213—217.1. Halász Béla: A ló fejlődóstörténete. Természet és technika. 1953. 153—157.1. Antalfia Jenő: Háziszárnyasaink domesztikációjának és terjedésének története, Természet és Technika, 1951. 171—176.1.