Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1965-1966 (Budapest, 1966)

Gunst Péter: Az agrártörténetírás Magyarországon 1945 után

fontosabb kérdéseivel foglalkoznak. A munkaközösség fontos eredménye volt az, hogy fényt derített a török uralom alól felszabadult területek mezőgazdaságának fejlődésére. Talán a leglényegesebb eredmény e téren a török alól felszabadított területeken az új paraszti foglalás nyomán feléledt földközösség megerősödésének és gyors felbomlásának vizsgálata. A másik fontos kérdés, mely köré az ez időszakban végzett kutatások koncentrálódtak, a majorsági gazdálkodás uralkodóvá válása, a parasztság kisajátításának problematikája. 19 A korábbi agrártörténeti kutatások eredményeivel szemben ez az újabb kutatás kimutatta, hogy mihelyt a XVIII. század első felében a termelőerők fejlődése megfelelő fokot ért el és a népesség gyarapodása az 1740—50-es évekre elegendő munkaerőt tudott a majorsági gazdálkodás viteléhez is szolgáltatni, a mezőgazdasági árutermelés jelentős növekedése nyomán megkezdő­dött a földesúri önkezelésű majorságok nagyarányú kiterjesztése. Kétségtelen ugyan, hogy e munkaközösség munkájának eredményeit is eltorzította az, hogy a majorsági gazdálkodás uralkodóvá válását, a parasztság kisajátításának megindulását túl korai időponttól keltezte, e téren kevés adatanyag alapján túl merész állításokat tett, mindenesetre azonban vitathatatlanul bizonyította az allodiális gazdálkodás kibon­takozását, a robotszolgáltatás ismételt megnövelését és sikerült konkrét tények alap­ján megcáfolnia az úr és paraszt e korszakbeli idilli együttéléséről korábban rajzolt képet. A munkaközösség munkálatai nagymértékben elősegítették egy másik fontos kér­dés tisztázását is, amikor széleskörű levéltári forrásanyag alapján megkísérelték az összefüggéseket kirajzolni a XVIII. század 60—80-as éveiben lezajlott nagyarámm jobbágymegmozdulások, és a felvilágosult abszolutizmus jobbágypolitikája között. 1945 előtt Mária Terézia és II. József jobbágypolitikáját önmagában, légüres térben vizsgálták és a két uralkodó humánus érzéseiből származtatták. E kötet munkálatai — ha helyenként túlzottan is — bebizonyították, hogy Mária Terézia és II. József jobbágypolitikájára igen nagy befolyást gyakorolt az a feszültség, mely a parasztság fokozódó elnyomorítása következtében országszerte jelentkezett, s ilyen értelemben a főbb megmozdulások, amelyek a végsőkig fokozták ezeket az ellentéteket, jelentő­sen hozzájárultak az 1767. évi úrbérrendezés, vagy II. József jobbágyrendeletének fogantatásához, illetve életbeléptetésének meggyorsításához. Eme első marxista munkálatok nyomán széles körben bontakozott ki a XVIII. század agrárproblémáinak vizsgálata, noha vitathatatlan, hogy az erre az időszakra irányuló kutatások száma mennyiségileg elmaradt a korábbiaké mögött. Minden­esetre az alapproblémák feltárása előrehaladt 1956-ig. Megkezdődött a török hódolt­ság utáni benépesülés problémáinak vizsgálata, 20 újból megvilágítást nyert a felvi­lágosult abszolutizmus jobbágypolitikája, 21 s a részlettanulmányok alapján fő vona­laiban elkészült a parasztság helyzetének bemutatása az egész ország viszonylatában először 1711-—1767 között, 22 majd II. József uralkodása időszakában. 23 Ezek az összefoglalások, amikor magasabb szinten összegezték a marxista agrártörténetírás 19. Ld. erre több, az említett tanulmánykötetben megjelent tanulmányt, valamint Szántó­Imre: A parasztság kisajátítása és mozgalmai a gróf Festeticsek keszthelyi ágának birtokain. 1711—1850. Bp. 1954. 254 1. 20. Soós Imre: Heves megye benépesülése a török hódoltság után. Eger, 1955. 60 1. Hadnagy Albert: Tanulmányok Tolna megye parasztságának XVIII. századi történetéből. Sárköz, 1956, 2. sz. 31—38.1. ós 3—4. sz. 30—36.1. 21. Eckhart Ferenc: A bécsi udvar jobbágypolitikája 1761—1790-ig Száz. 1956. 69—125.1. 22. Wellmann Imre: A parasztság helyzete az 1767. évi úrbérrendezés előtt. Száz. 1955. 551—587.1. 23. H. Balázs Éva: A parasztság helyzete és mozgalmai (1780—1787). (A felvilágosult ab­szolutizmus parasztpolitikájához.) Száz. 1954. 547—568.1. Uő: Die Lage der Bauernschaft und die Bauernbewegungen (1780—1787.). Acta Historica, 1956. 293—327.1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom