Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1965-1966 (Budapest, 1966)

Gunst Péter: Az agrártörténetírás Magyarországon 1945 után

évszázad mezőgazdaságáról és agrártársadalmáról először ad összefoglaló képet.

8 E munka képet rajzol a feudalizmus fokozódó válságának jelentkezéséről a mezőgazdaságban. A tanulmány témaválasztása újszerű volt, mert mindaddig nem vizsgálták részletesen a XVIII—XIX. század fordulójának mezőgazdaságát. E korszak mezőgazdasági termelését, termelőerőit elsőnek e tanulmány elemezte, először mutatta be részletesen a feudalizmus utolsó korszakában már kapitalista módon, bérmunka alkalmazásával termelő nagyüzemeket, s vizsgálta meg az agrárkapitalizmus megjelenésének hatásait a társadalmi és politikai életben. A feudális viszonyok mind jobban éleződő válságának fogalmát azonban leszűkítette, úgy állította be, mintha azt pusztán a mezőgazdasági konjuktúra változásai idézték volna elő. E mellett sokban atipikus adatai helyenként túlzott képet festenek a reformkorszak mezőgazdaságának termelési és üzemi színvonaláról. Ezek a tanulmányok már jelezték azt az éltető fuvallatot, amelyik új életet lehelt az agrártörténeti kutatásokba is. 1945—48 között kezdte bontogatni szárnyait a marxista történetírás is. Munkáját, fejlődését az könnyítette meg, hogy erre az időre már megjelent az első marxista összefoglalás a magyar történet XV. századig terjedő időszakáról Molnár Erik tollából.

9 Molnár Erik munkáját még jórészt 1954 előtt kezdte el, s a magyar őstörténeti problémák megoldása terén is úttörő munkát végzett. Széleskörű anyaggyűjtése, materialista felfogása és dialektikus módszere segítségével jelentősen előrelendítette a marxista szellemű és módszerű agrártörténetírás kialakítását, melynek első eredményei — az egyéb történeti tárgyú kutatásokhoz hasonlóan — 1848 centenáriumához kapcsolódtak. A marxista történetírás alakulása e szakaszában azt tartotta feladatának, hogy a figyelmet a társadalmi fejlődés törvényszerűségeire, az alapvető osztály viszony okra irányozza, rávilágítson a feudális társadalom 1848 előtti mindent átfogó válságára, kimutassa a jobbágyfelszabadítás elkerülhetetlenül szükséges voltát, s azt, hogy annak megtörténte egy új, a kapitalista társadalom létrejöttét jelentette Magyarországon. Ezt a feladatot a jórészt fiatal történészekből álló marxista történetírói gárda el is végezte. A centenáriumhoz kapcsolódva kimutatta, hogy a feudalizmus a XVIII. század végén Magyarországon is válságba jutott, a feudális termelési viszonyok a mezőgazdaságban is ellentétbe kerültek a termelőerőkkel. A marxista agrártörténetírás — Révai Józsefnek még 1945 előtt írt tanulmányai nyomán —• rávilágított arra a haladó szerepre is, amelyet az uralkodó osztály egy része, a középbirtokos nemesség játszott a polgári átalakulásért vívott küzdelemben. Az 1848-as forradalom polgári jellegének tisztázása során kimutatta azt is, hogy a tőkés termelés feltételei 1848-ra a magyar mezőgazdaságban is megteremtődtek. Egyes tanulmányok pedig a jobbágyfelszabadítás korlátaira mutattak rá, s az 1848—49-ben kitört parasztmegmozdulások példái révén mutatták ki: a jobbágyfelszabadítás korántsem elégítette ki az egész parasztságot.

10 A centenárium éve után, végeredményben 1949-ben jutott túlsúlyra Magyarországon a marxista történetírás. S ezzel párhuzamos folyamat játszódott le természetszerűleg az agrártörténetírás területén is. Mindinkább teret nyert a marxista felfogás. 8. Mérei Gyula: Mezőgazdaság és agrártársadalom Magyarországon. 1790—1848. Bp. 215 1. 9. Molnár Erik: A magyar társadalom története az őskortól az Árpádkorig. Bp. 1945. 344 1. Uő.: A magyar társadalom története az Árpád-kortól Mohácsig. Bp. 1949. 10. Spira György: Parasztok panaszkodnak. Valóság 1947. 873—874. 1. Uő.: A „szunnyadó láva". A bomló magyar feudalizmus munkaerő válságáról. Valóság, 1948. 174—195. 1. Uő .: A tehetetlen kor. Valóság, 1948. Stern Pál: Az agrárkérdés 1848 előtt. Valóság, 1947. 366—3G9. 1. S. Sándor Pál: Az agrárkérdés 1848 előtt. Társadalmi Szemle 1948. 6—21. 1. Pach Zsigmond Pál: A tőkés termelés feltótelei a magyar mezőgazdaságban 1848-ban. Társadalmi Szemle 194S. 109—123.1. Haraszti Sándor: Parasztmozgalmak 1848—49-ben. Társadalmi Szemle 1948. 173—185.1. Ember Győző: Magyar parasztmozgalmak 1848-ban. In: Forradalom és szabadságharc 1848/1849. Bp. 1948.