Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1965-1966 (Budapest, 1966)

Gunst Péter: Az agrártörténetírás Magyarországon 1945 után

A vezető szerepet játszó marxista agrártörténetírás előtt többféle feladat is állt. Mindenekelőtt módszeresen át kellett értékelnie azt az ismeretanyagot, amelyet a megelőző évtizedek, sőt évszázadok kutatásai már régebben felszínre hoztak, S kellett ezt tennie oly módon, hogy egyúttal addig nem, vagy csak felületesen érintett kérdések feldolgozását is megkezdte. Ezt a kettős feladatot azonban minden vonatkozásban viszonylag rövid idő alatt sikerült megoldani. Mindjárt a korai feudalizmus időszakára vonatkozó agrártörténeti kutatások áttekintésénél láthatjuk a fent említett kettős feladatkör összeolvadását. Az 1949 utáni kutatások súlypontja a XI—XV. századra vonatkozólag e korszak második felére, a XIV—XV. századra esett. E téren ugyanis jelentős elmaradást kellett behozni. A korábbi történetkutatás, noha általában a középkor kutatását állította előtérbe, előszeretettel fordult a XI—XIII. század felé, s a XIV—XV. századra vonatkozólag még a források rendszeres feltárását és publikálását sem végezte el. Az egyes oklevéltárak ugyan tartalmaztak agrártörténeti vonatkozású adatokat is, a XIV. század forrásanyagának azonban csak egy része volt korábban kiadva, de még e század harmadik harmadának forrásanyaga is legfontosabb részében kiadatlan volt, nem is szólva arról, hogy a kiadott forrásanyag rendszeres feldolgozására sem került korábban sor. Az 1945 előtti történetírás általában elhanyagolta a magyar parasztság középkori történetének feltárását, elsősorban azonban a XIV—XV. század részesült mostoha elbánásban. Míg a korábbi kutatás a XVI—-XVIII. századi agrárfejlődés egyes kérdéseit részletes elemzésnek vetette alá, a középkor korábbi századai nem részesültek hasonló figyelemben. A marxista történeti irodalomban is csak Molnár Erik említett könyve kísérelte meg az összefoglalást a korábban publikált anyag alapján. így annak a munkaközösségnek, amelyet a parasztság XIV. századi történetének tanulmányozására hoztak létre, hatalmas eredeti forrásanyagot kellett feltárnia, s egyúttal olyan kérdésekre kellett irányítania a figyelmét, amelyek korábban elkerülték a vizsgálódások reflektorfényét. A munkaközösség munkájának eredménye egy vaskos tanulmánykötet,

11 amelyben elsősorban a földközösség és annak a paraszti osztályharcban betöltött szerepe, a parasztság osztályharcának egyes formái, a feudalizálódás végleges győzelme az erdélyi románok és a kunok felett, a paraszti árutermelés fellendülése és a mezővárosi fejlődés, valamint a parasztságot sújtó állami, és egyházi terhek növekedésének problémái nyertek megvilágítást. A kutatásnak ekkor főfeladata az volt, hogy rámutasson az alapvető osztályok meglétére és a közöttük a magyar történelemben is meglevő osztályharcra, amelyet a polgári történetírás általában tagadott, így nyilvánvaló, hogy ebben az időszakban még nem foglalkozhatott a termelőerők fejlődésének vizsgálatával, s inkább csak közvetve, az árutermelés és a mezővárosi fejlődés elemzésével nyújtott hozzá anyagot, míg a mezőgazdasági technika fejlődésének kielégítő színvonalon történő feldolgozására ekkor még egyáltalában nem lehetett gondolni. A tanulmánykötet által lerakott alapokon azonban már kibontakozhatott az ilyen irányú kutatás is. Tekintve, hogy a magyar történeti kutatás ezekkel a kérdésekkel korábban sem foglalkozott, egy rokontudomány, a néprajz képviselői vállalkoztak ennek az agrártörténet szempontjából alapvető problémának a tisztázására. A XIV—XV. századi földművelés fejlődésének kérdései elsősorban néprajzi kutatók munkálatai nyomán nyertek tisztázást,"

12 s ha a kutatások a mezőgazdasági technika, az egyes földművelési folyamatok 11. Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon a XIV. században. Bp. 1953. 412 1. Szerk.: Székely György. 12. Belényesy Márta: A földművelés fejlődósének alapvető kérdései a XIV. században. Ethn. 1954. 387—415.1. és 1955. 57—98.1. Uő: À földművelés Magyarországon a XIV. században. Száz. 195(3. 517 — 555. 1. Uő: Angaben über die Verbreitung der Zwei- und Dreifelderwirtschaft im