Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1965-1966 (Budapest, 1966)

Donáth Ferenc: A magyar mezőgazdaság háborús kárai 1944-45-ben és azok hatása a mezőgazdasági termelésre

lószerszámokat kivéve — nem volt olyan súlyos, mint az állatállományé. Megközelítően pontos adataink csupán a traktorra, gőzekére és a cséplőgépre vonatkozóan vannak — a Statisztikai Hivatal 1945 május 31-i felvétele alapján. Más gépekre és eszközökre csak becsléseink vannak ; e becsléskor a földmívelésügyi minisztérium szervei azt vették figyelembe, hogy a gépek háborús célokra mennyire voltak felhasználhatók és milyen arányban voltak kis- vagy nagyüzem tartozékai, mivel a nagyobb üzemek gépei pusztultak nagyobb arányban, és onnan hurcolták el elsősorban az inventárt. E szempontoknak megfelelően a fontosabb mezőgazdasági gépek és eszközök háborús veszteségét 10—30%-ra becsülték. Kivételt képeznek, mint említettük, a szekerek és lószerszámok, amelyeket a hadseregek már évek óta igénybe vettek; háborús veszteségüket 50, illetve 60%-ra becsülték. 5. táblázat Gép, eszköz 1942. évi stat. összeírás db Ebből üzemképes állapotban maradt a háború után, db Javítással üzemképes állapotba hozható db Összesen db Gőzeke — szerelvény* 415 269 269 Traktor * 10 544 6 392 2 553 8 945 Cséplőgép * 19 028 15 426 950 16 376 Vetőgép * * 115 266 69 300 Borona * * 509 743 406 136 Kapálógép * * 181 414 128 015 Szekér és kocsi 645 533 257 600 64 400 322 000 Lószerszám * * 740 000 148 000 2W 0011 444 000 * Statisztikai Hivatal 1945 V. 31-i összeírása * * Becsült adat A háború következtében őszről tavaszra maradt talaj munkák, és az igaerő nagy vesztesége miatt a néhány hétre felgyülemlett tavaszi munkát jó minőségben és maradéktalanul akkor sem tudták volna elvégezni, ha egész traktor parkunk üzemképes állapotban maradt volna. Nagy gépeink egy részéről azonban a könnyen eltávolítható alkatrészeket széthordták. A leggyakrabban hiányzó alkatrészek: traktorok mágnesei, lámpái, az ekék taligái, és a vetőgépek kerekei, az ipari termelés és a közlekedés akkori viszonyai között rövid idő alatt pótolhatók nem voltak. Az ország minden részéből szóló jelentések azonban arról vallanak, hogy a háborútól feldúlt országban az üzemanyagellátás zavarai következtében még az üzemképes traktorok kapacitását sem tudták teljes mértékben kihasználni. Somogy vármegye alispánja 1945 április 30-án többek között azt jelenti a földmívelődésügyi miniszternek, hogy a traktorok kisebbik részét megrongálták, alkatrészeit leszerelték, míg a traktorok nagyobbik része ,, . . . a mai napig hiába várja az üzemanyagot. Pedig a traktorok üzemképes állapotba hozattak, az üzemanyag hordókat Kaposváron összegyűjtötték, üzemanyag telepvezetők megbízattak és kioktatást nyertek az üzemanyag szétosztásról . . . egyszóval minden meg van szervezve, csak az üzemanyag nincs meg, holott a vetésidőnek a végefelé járunk."

15 A földmívelésügyi miniszter megbízottja 1945 június 5-én jelenti Fejér megyéről: „A traktorok üzemanyagellátás hiányában hosszú időn keresztül állottak, sőt a legis. O.L. F.M. 43. tétel 20395/1945.