Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1965-1966 (Budapest, 1966)

Für Lajos: Kataszteri felvételek a Csákvári uradalom területén

azok az eltérések, amelyek az egyes falvakhoz kötődő birtokegységek fejlődése és fejlettségi foka között mutatkoztak, tükrözve egyúttal a gazdálkodás eltérő színvonalát is. 3 -H 1850-es 1860/701880-as 1890-es 1910-es X * cd > 3 évek es évek évek évek évek * cd > A község neve À œ <D tő S 48| A község neve •P aj kh-r ~ V, & (L & <D á -a 1 I kb ra eső tisztajövedelem forintban ••H S :0 •"2> CD S Ászár 1084 2,3 3,1 3,4 3,5 3,8 + 65 Bakonybánk 569 2,3 5,0 7,3 7,8 + 239 Bókod 5561 — 1,4 1,3 1.3 — — 7 Csákvár 6965 — — 2,3 — — — Forna puszta 8532 — — 3,3 — — — Csákvár és Fórna pu. 15498 — — 2,9 2,9 — — Császár és pu.-i 6779 2,1 2,2 2,0 2,1 2,3 + 9 Gesztes 2091 — 1,3 1,3 1,4 1,4 + 7 Gönyű és pu.-i 6321 3,1 3,3 3,8 — 3,7 + 19 Magyaralmás 2748 2,8 7.6 7,6 7,6 + 178 Mezőörs 1432 — 4,7 5,1 5,1 5,2 + 10 Xagyigmánd 1802 4,2 4,5 4,3 4,5 4,5 + 7 Oroszlány és pu.-i 4591 — — 1,2 1,2 — — Pusztavám és pu.-i 1427 —• — — 2,7 2,1 22 Ság puszta 1031 4,6 5,2 7,7 — 8,4 + 82 Szend 2550 5,1 — — 6,8 — 4- 33 Táp 928 5,1 5,1 — — 5,4 + 5 Tápszen tmiklós 1693 3,4 4,4 6,5 — — + Ül Vértesboglár 1569 3,4 — 3,9 3,9 — + 14 Vérteskethely 1304 — 2,3 2,0 2,0 2,0 — 13 Vérteskozma 4082 1,4 1,5 1,1 1,1 — - 21 Az egyes urasági birtokegységekben a tiszta jövedelem időbeli alakulását vizsgálva feltűnő, hogy korszakunkban a legalacsonyabb átlagot (1—2 forintot) mutató egységekben majdnem stagnált vagy éppen csökkent az egy kat. holdra jutó tisztajövedelem. 7—22%-kal csökkent Bókod, Pusztavám, Vértesketthely és Vérteskozma határába eső földek tiszta jövedelmi átlaga, stagnált az oroszlányi földeké és mindössze 7%-kai emelkedett a gesztesi határ átlagos tiszta jövedelme. Az alacsony átlagok és a stagnáló-csökkenő irányzatok közötti összefüggésekre azonban nyomban fény derül, ha figyelembe vesszük, hogy az uradalom hatalmas erdősége Csákvár és Császár községek mellett a fenti falvak határában összpontosult, és e falvak határába eső uradalmi földek döntő nagyrésze — miként részletesebben is látni fogjuk majd — erdőből állt s az erdőségek kiterjedése itt az egész korszakon át nem változott. Mivel pedig az erdőt, mint jeleztük már, a kataszteri felmérések során mindvégig és mindenütt a legalacsonyabb tiszta jövedelmi fokozatba vették fel, s a nagyarányú fakitermelés következtében ugyanakkor értékük érthetően fokról-fokra csökkent, ezért mutatkozik a fenti birtokegységekben a legalacsonyabb, illetve stagnálócsökkenő tisztajövedelmi átlag. Gesztesen és Vérteskozmán pl. így alakult a művelési ágak aránya: 11 Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 161