Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1965-1966 (Budapest, 1966)

Für Lajos: Kataszteri felvételek a Csákvári uradalom területén

Gesztes Evek szántó kert rét legelő erdő Evek legelő Evek kat. holdban 1870-es 367 10 22 5 1660 1910-es 354 10 21 20 1658 Vérteskozma 1850-es 147 18 13 3876 1870-es 99 16 — 13 3906 1880-as 99 16 — 10 3919 A tiszta jövedelem emelkedése a magyaralmási és bakonybánki urasági birtokegységek esetében volt a legmagasabb, ahol hat évtized leforgása alatt kirívóan nagyot (178, illetőleg 239%-kal) ugrott az egy kat. holdra eső tiszta jövedelem átlaga. Ez az ugrásszerű emelkedés abban leli magyarázatát, hogy a BO-as és 70-es években az uradalom teljesen kivágatta az ottani erdőket, s a szántóvá alakított erdőföld átkerült a jóval (nyolcszor-tízszer) magasabb szántóföldi kategóriába. Magyaralmás határában több mint 1300, Bakonybánkon (Tóthrédei puszta) mintegy 370 kat. holdas erdőt irtottak ki.

44 A tóthrédei pusztán a művelési ágak aránya a következőképpen változott : Évek szántó rét erdő Évek kat. holdban 1850-es 46 151 369 1870-es 515 51 — 1880-as 515 51 — Jelentős emelkedés figyelhető meg a tápszentmiklósi (91%-os) és Ság pusztai (82%-os), illetőleg az ászári (65%-os) urasági földek tisztajövedelmi átlagában is. Az emelkedést itt is a művelési ágak arányában beállt nagyobb méretű változás idézte elő. Ság pusztán pl. a művelési ágak aránya a következőképpen alakult: Évek szántó kert rét szőlő legelő Évek kat. holdban 1850-es 630 172 3 253 1870-es 775 162 3 65 1880-as 854 3 81 3 66 1910-es 969 3 16 3 24 A többi esetben a tiszta jövedelem emelkedése — ahol ez nyomon követhető — már lényegesen kisebb méretű volt, mindössze csak 10—20—30%-os. Az utóbbi birtokegységekben azonban az emelkedést a földek magasabb osztályokba sorolása, illetőleg a művelési ágakban beállt nagyobb vagy kisebb méretű változás idézte elő: az 44. O.L. P. 187. I.D.l.a. 536/1873.