Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1965-1966 (Budapest, 1966)

Für Lajos: Kataszteri felvételek a Csákvári uradalom területén

Az első világháborúig a magyaralmási, bakonybánki és vértesbogiári határokban végrehajtott erdőirtások mintegy 2500 holddal csökkentették ugyan az erdő területét, az erdőirtás azonban az erdők és a mezőgazdasági müvelésre alkalmas földek arányában lényeges változást nem hozott.

40 Az uradalmi erdőségek tömbje szinte kizárólag a Vértes-hegység területére koncentrálódott: Csákvár, Vérteskozma, Oroszlány, Bókod, Pusztavám, Vértesketthely, és részben Császár községek, Kőhányás, Gesztes, Majk, Mindszent és Nana puszták határába eső urasági földek döntő nagyrésze erdő vagy erdőségből állt. Az erdőföld nagyrészét borító tölgyesek rengetegét, ezt az egyébként összefüggő erdőtakarót azonban több helyen is megszakították az itt-ott felbukó kopár tisztások s a cserjés-bokros foltok.

41 Az uradalom mezőgazdasági művelésre alkalmas földjének egy része a zámolyi medencében Csákvár s a szomszédos óriási Forna puszta, Csákvártól északra Vértesboglár, délnyugatra pedig Magyaralmás határában terült szét. E közepes minőségű földeknél valamivel jobbak voltak a hegység északnyugati, Kisalföldre simuló peremén Szák és Szend, valamivel gyengébb Ászár, Vértesketthely és Nagyigmánd községek, s a közepes szint alatt maradt a Császárhoz tartozó Makk és Karpatus puszták földje. A közepesnél egy árnyalattal jobbak voltak a Győr megyei Táp, Tápszentmiklós, Mezőörs, Győrság s egészen gyenge minőségű volt a Duna-menti Gönyü község határának erősen homokos földje. A más-más minőségi földekre kiterjedő csákvári uradalom területén is végrehajtott kataszteri felméréseknek ma már sajnos a folyamatát rekonstruálni nem tudjuk. Ehelyett a történeti statisztika módszerét alkalmazva, a felméréseknek csak a számadatos, summázott eredményeit áll módunkban elemezni. Ezek a számadatok azonban a történeti statisztika elemező rostáján átszűrődve, figyelemre méltó konklúziók levonására nyújthatnak lehetőséget; mindenekelőtt utalnak arra a fejlődési menetre, amelyet az egyes birtokegységek, de általában is az uradalom a szóbanforgó időszak alatt megtett, és felfedik a gazdálkodás birtokegységenként egymástól eltérő színvonalát is.

42 Vizsgálódásainkat többek között ezért kellett a birtokegységekre (falvakra és pusztákra) lebontott területek adatai alapján végeznünk, de úgy hisszük, hogy ez az eljárás módszertanilag is célravezetőbb és eredményesebb lehet az összesített adatok vizsgálatánál. Az egyes községek határában felmért uradalmi földek adatai alapján tudjuk csak többé-kevésbé nyomon követni a tisztajövedelem alakulását az 1850-es évektől az 1910-es évekig. (Sajnos, néhány község esetében — adatok hiányában — ez a fejlődésvonal sem rajzolható fel.)

43 De csakis így deríthetők fel 40. O.L.P. 188. IV.A.L.a. 1936.sz. 41. Az első világháború előtt az uradalom az erdősítésre váró területekről pontos kimutatást készíttetett néhány pagonyban: a mindszenti pagonyban (kiterjedése: 3438 k.h.) 391 kat. hold, a majk-várgesztes! pagonyban (kiterjedése: 2930 k.h.) 293 kat. hold, a kőhányás-vórteskozmai pagonyban (kiterjedése: 3751 k.h.) pedig 867 kat. hold várt volna erdősítésre. O.L. P. 186. I.A.3. 1910.sz.n. 42. Az uradalom levéltári anyagából hiányzó adatokat sajnos az Országos Levéltár kataszteri anyagában sem sikerült megtalálni. Az uradalom területéről mindössze csak három Győr megyei község birtokkönyve található meg az Országos Levéltár különálló kataszteri anyagában. 43. O.L. P. 188. 1.1. c. és e. A táblázatban közölt adatok a kataszteri felmérések anyagát tartalmazó, itt jelzett négy nagy fasciculusban összegyűjtve találhatók, községenként csoportosítva, külön alszámok nélkül. Az évszámokat azért tudtuk csak hozzávetőleges pontossággal megadni, mert az egyes birtokkönyvek keltezési dátuma, bár az egyes felmérési fázisok köré csoportosul, mégis más-más évből való. Táblázatunk a kataszteri felvételek ütemét követve bontódott öt nagyobb időegységre: 1. az 1850-es években készültek el az első ideiglenes felvételek; 2. a paraszti és úri földek szétválasztása és rendezése után a 60-as és 70-es években megtörtént a korábbi ideiglenes kataszterek kiigazítása; 3. a 80-as évek elején készültek el az új és állandó földadókataszterek; 4. a 90-es években ezeken számos kiigazítást eszközöltek; 5. az 1910-es években a birtokkönyvekben az új törvénycikk nyomán újabb kiigazításokat hajtottak végre.