Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1965-1966 (Budapest, 1966)
Für Lajos: Kataszteri felvételek a Csákvári uradalom területén
terményárak évről-évre alább zuhantak, ezért a számítási arányok egyáltalán nem tükrözik a „jelenlegi" (1879—80-as) viszonyokat. A felzúdulás végül meghátrálásra kényszerítette a kormányt : a pénzügyminiszter aránylagosan mérsékelve a felállított minőségi osztályokat, a 204 millió forintos tiszta jövedelem összegét 155,7 millióra szállította le. Az 1850-es évekhez viszonyítva azonban az emelkedés így is másfélszeres. 1880-ban végre országszerte elkészültek az állandó földadókataszterek, s a sérelmeket felpanaszló beadványok után megejtett kiigazítások s a filoxera járvány pusztítása azt eredményezte, hogy a század végén a tisztajövedelem összege 151,4 millióra csökkent, 27 A tőkés útra lépett mezőgazdaság fejlődési üteme azonban egyre inkább gyorsult, s a szántóföld további térhódítása, de a közben keletkezett egyéb aránytalanságok feloldása és kiegyenlítése 1909-ben ismét arra ösztönözte a kormányt és a parlamentet, hogy egy újabb törvény erejével rendelje el a földadókataszterek kiigazítását. 28 Az új törvény nyomában megindult kiigazítások 3 év leforgása alatt is jelentős eredményt hoztak: a tisztajövedelem 1912-ben 309,0 millió, majd a teljes kiigazítások után 347 millió aranykoronára (1 forint=2 aranykorona) emelkedett. 20 Az általános rendezés rövid történeti áttekintése után foglalkoznunk kell még a tisztajövedelem kiszámítására és adminisztrációs lebonyolítására vonatkozó törvényes előírások alapelveivel. A kataszteri felmérések sokrétű munkálatai a községi, járási és kerületi kataszteri bizottságok, végül az országos földadó-bizottság, illetőleg a pénzügyminisztérium négyes fokán bonyolódtak le. A munka dandárja s a végrehajtás tényleges lebonyolítása azonban a járási becslőbiztosokra hárult. :i0 A felvételi munkálat azzal indult, hogy a járási becslőbiztosoknak el kellett készíteniök a becslőjárás ún. gazdasági leírását. A leíráshoz szükséges több száz, sőt több ezer adat összegyűjtéséhez azonban be kellett utazniok a járásukat, hiszen egy-egy járás gazdasági leírásában számtalan sok tényezőre és szempontra kellett a figyelmüket kiterjeszteni, így pl. a járás éghajlati, föld- és talajtani, továbbá „forgalmi" (közlekedési) viszonyait, az átlagos terméshozamokat, az értékesítési lehetőségeket, a piaci átlagárakat, az ipar általános fejlettségét éppúgy számításba kellett venniök, mint a mezőgazdasági munkálatoknál felhasznált napszámbéreket, a használatban levő gépek számát, a gépesítés színvonalát stb. 31 Ha a járási becslőbiztos a törvényes előírások szellemében és lelkiismeretesen el tudta végezni feladatát, a korabeli gazdasági — főként mezőgazdasági — viszonyoknak valóságos kis enciklopédiáját állította öszsze egy-egy járásról. Amint a becslőbiztos elvégezte e széleskörű adatgyűjtő és feldolgozó munkáját, a kataszteri felmérések második nagyon fontos szakasza következett: a járás ún. minőségi osztályozása, éppen a járás gazdasági leírása alapján. Ha a becslőjárás gazdasági adottsága minden tekintetben azonos színvonalon állt, akkor mindössze egy, de ha ebből a szempontból a járás egyes vidékei között lényeges különbségek mutatkoztak, az eltérés fokától függően kettő, legfeljebb azonban három minőségi 27. Varga István: a 4. jegyzetben i.m. 209 p. 28. 1909:V.tc. 29. Varga István: a 4. jegyzetben i.m. 271—272 p. 30. A kataszteri felvételek lebonyolítására vonatkozó ismertetésünk elsősorban azért korlátozódik az 1875.évi tc. módosításaira, mivel az állandó földadókataszter nálunk e törvény végrehaj tása nyomán készült el. Másrészt — mint utaltunk már rá — e törvény alapelvei néhány résztől eltekintve, teljes mértékben megegyeztek a pátens alapelveivel. 31. Megkell jegyeznünk,hogyaművelési ágakban beállt változásnál csak a három évet meghaladó azonos művelési módot lehetett figyelembe venni, ami úgy hisszük, hogy főként a háromnyomásos gazdálkodási rendszerrel függött össze. 1875:VlI.tc. 33.§. Gyürky Antal: a 19. jegyzetben i.m. 13—14 p.
