Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1965-1966 (Budapest, 1966)

Für Lajos: Kataszteri felvételek a Csákvári uradalom területén

osztályt lehetett felállítani valamennyi művelési ágra. A minőségi osztály vagy osztályokon belül azután külön-külön dolgozta ki az egyes művelési ágak tiszta jövedelmi fokozatát, illetőleg az egyes művelési ágakon belül felállította az ún. osztályokat. Csak az utóbbi feladat megoldása is nagyfokú körültekintést és mérlegelést kívánt volna. Csupán példának említjük meg a szántóföldi osztályok felállítására vonatkozó számítási előírásokat. Ebben a művelési ágban iigy kellett kiszámítani az egyes osztályok megállapítható tisztajövedelmét, hogy a közönséges vetésforgók mellett termett évi összes termények értékéből le kellett vonni a gazdálkodásra fordított összes kiadásokat.

32 A minőségi osztály vagy osztályok kidolgozása, az egyes művelési ágaknál a tisztajövedelmi fokozatok és az osztályok felállítása valóban jelentős szerepet játszott a kataszteri felmérések lebonyolításában, hiszen azután a kidolgozott fokozatokba és osztályokba lehetett csak besorolni a járás földjeit. Láttuk már, hogy az egyes művelési ágaknál a föld tisztajövedelmi hozadékától függően maximálisan 8 osztály felállítását tette lehetővé az 1875. évi törvény, ezzel szemben a pátens korábban mindössze csak 3, illetőleg 2—2 osztály felállítását engedélyezte. A szántóknál és réteknél, esetenként a szőlőknél majd mindenütt ki is használták a törvényes lehetőségeket, de a többi művelési ágra már, mivel az egyes parcellák hozadéka között lényegesen kisebb volt az eltérés, inkább csak 3—6 osztályt dolgoztak ki. Az egyetlen minőségi osztályba sorolt győrszentmártoni becslőjárásban pl. egy-egy kat. hold szántó, rét, legelő és erdő tisztajövedelme (forintban) az egyes osztályokban az alábbiak szerint alakult:

33 I. o. II.o. III. o. IV. o. V. o. VI. o. VII. o. VIII. o. szántó 12,0 9,75 8,0 6,50 5,0 3,8 2,S 0,95 rét 10,5 15,0 11,0 8,75 7,0 6,0 4,25 2,3 legelő 4,75 ' 3,8 2,0 0,7 — — — — erdő 3,1 2,2 1,8 1,3 1,0 0,6 — — A váli becslőjárásra már két minőségi osztályt dolgoztak ki, így az első vagy második minőségi osztály kategóriájába sorolt községeknél egy-egy művelési ág azonos osztályba tartozó holdjának a tisztajövedelme is más és más volt. Csupán a szántóföldre felállított osztályok példáját említjük:

34 I. o. II. 0. III. o. IV. o. V. o. VI. o. VII o. VIII.o. Az első minőségi osztály tisztajövedelme frt-ban 12,0 10,5 9,0 7,0 5,75 4,5 3,6 1,5 A második miőségi osztály tisztajövedelme frt-ban 11,0 10,0 8,0 6.25 5.0 3,2 2,4 1,2 32. A kerteknél csak a zöldség, gyümölcs és fűtermést lehetett a termelési értékbe felvenni, s ebből kellett levonni a termelésre (ültetés, vetőmag, trágyázás és megmunkálás) felhasznált költségek összegét. A réteknél a széna, sarjú és legeltetés, a szőlőknél a szőlő, must, törköly, gyümölcsök és valamennyi melléktermékük értékéből le kellett vonni a termelési költségeket. A legelőknél a szokásos legeltetési értékeket úgy kellett kiszámítani, hogy egy-egy hold legelőföld az illető járásban mennyi időn át, hány lábasjószágot tudott eltartani. Az erdőknél az átlagos évenkénti fatermelés és a mellékes haszonvételek (makk, gubacs, legeltetés, kéreg) értékéből vonták le a termeléshez szükséges kiadásokat; a nádasoknál a nád és gyókénytermés eladásából eredő átlagos évi bevételeknek és a nád-betakarításra fordított összegeknek a különbözete tette ki egy-egy hold nádas tisztajövedelmét. 1875:VII.tc. 16. §. 33. O.L. P. 188. I.l.e. 1884. Táp. 34. Budapesti kataszteri ... a 26. jegyzetben i.m. Vaáli becslőjárás.