Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1965-1966 (Budapest, 1966)
Für Lajos: Kataszteri felvételek a Csákvári uradalom területén
elvei a tisztajövedelem kiszámítására vonatkozóan teljes mértékben megegyeztek ugyan az 1850. évi pátens elveivel, a két felmérés országos eredménye között mégis jelentős különbség mutatkozott. 21 Az 1853-ig végrehajtott kataszteri összeírások szerint Magyarország termőföldje — Erdély és Horvátországgal együtt — 42,810.126 kat. hold volt, és e terület tisztajövedelme 103,254,030 pengőforintot tett ki. A negyedszázad múlva lebonyolított felmérések eredményeként a három országrész termőföldje a határőrvidékek területével együtt 53 millió fölé emelkedett, viszont az előzetes becslések alapján (1879-ben) a tiszta jövedelem összege országosan 204 millió forintra szökött fel, vagyis majdnem a duplája lett az abszolutizmus korinak. 22 A tisztajövedelem ugrásszeríí emelkedésében a termőföld kiterjedése mellett (több mint 10 millió hold a növekedés!) jelentős szerepet játszott az is, hogy a becslőbiztosoknak a pátens értelmében az 1824. évi (legalacsonyabb) vagy az 1836—1845-ig eltelt 10 esztendő 23 , míg az új törvény szerint éppen egy negyedszázaddal későbbi, 1867-től 1872-ig eltelt hat esztendő átlagtermése alapján kellett kiszámítani a földek „nyershozamát", majd ebből a tisztajövedelmét. 24 A törvényben megszabott utóbbi periódus pedig pontosan arra az időszakra esett, amikor az európai mezőgazdasági (főként gabona) konjunktúra elérte a tetőpontját. Mint már említettük, nagy mértékben közrejátszott ebben a művelési ágak arányában a szántóföld javára történt eltolódás. S végül az egyes művelési ágakon belül felállítható ún. besorolási osztályok differenciálódása valamelyest ugyancsak emelte az ország földterületének tisztajövedelmét. A pátens a szántóknál 3, a többi művelési ágnál — a nádasok kivételével — 2—2 besorolási osztályt engedélyezett csak, viszont az új törvény szerint „minden művelési ágban annyi osztály állítandó fel, amennyi a tiszta jövedelemre ténylegesen befolyással bíró . . . viszonyok különbségei szerint szükséges", számuk azonban — korlátozva mégis a végnélküli osztályozást—nyolcnál több nem lehetett. 25 A móri becslő járásban pl. a főbb míívelési ágak közül a szántókra 8, a rét- és legelőre 5—5, s az erdőre 6 osztályt állítottak fel. Az első osztályba sorolt szántóknál 11 frt, majd osztályonként fokról-fokra csökkenve, a nyolcadikban már mindössze 1 frt volt egy-egy kat. hold jövedelme. 26 Elevenbe vágó kérdésről: a földadó alapjáról lévén szó, amikor 1879-ben kiszivárgott az előbecslések eredménye, és kiderült, hogy a tisztajövedelem országosan majd a duplájára emelkedett, valósággal felhördült a földbirtokos közvélemény, s véget érni nem akaró vádak zúdultak a munkálatokat iránjdtó pénzügyminisztériumra és a kormányra. A magyar parlament földbirtokos tagjai főként azt kifogásolták, hogy a tisztajövedelmet a konjunkturális időszak- átlagárai alapján számították ki. Ezzel szemben azóta, különösen 1874 után fellépő tartós dekonjunktúra hatására a 21. „A föld tisztajövedelmének vétetik —• szólt a tc. 8.§-a — a közönséges gazdálkodás mellett tartósan nyerhető középtermésnek értéke, levonván belőle a gazdálkodási rendes költségek". A földbirtokkal összekapcsolt jogokat (pl. az ún. kisebb királyi haszonvételek jogát) s a birtokon létesített iparágakból eredő jövedelmeket sem kellett figyelembe venni a jövedelem kiszámításánál. 1875:VII.tc. 8.§. 22. 1867-ig a termőföld 46,5 millió kat.holdra emelkedett s a tiszta jövedelem összértéke 116,6 millió frt-ot tett ki. Varga István: a 4. jegyzetben i.m. 263 p. 23. Birodalmi Kormánylap, a 11. jegyzetben i.h. 662 p. 24. A terméshozam évi átlagát az erdei mellókhaszonvételeknél 25, szőlőknél 15, egyéb művelési ágaknál pedig az utolsó 10 esztendő tapasztalatai alapján kellett meghatározni. A gazdálkodási költségekés a nyert hozamok kiszámításánál „az 1867—72-ig terjedő 6 évi időszak középárai szerint" kellett eljárni. 1875:VII.tc. 8—10 a. 25. 1875:VH.tc. 13.§. 26. Budapesti kataszteri kerület (minőségi osztályok és tisztajövedelmi fokozatok). Bp., 1882. Móri becslőjárás. Ugyanitt a réteknél az első osztályban 10,5 frt., az 5. osztályban (utolsó) 3 frt, a legelőnél 4.5 illetve 0,4 .az erdőknél 3 illetve 0,06 frt volt egy-egy kat.hold tisztajövedelme.
