Szabó Miklós szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1964 (Budapest, 1964)
Orbán László: Az első nemzetközi vadászati kiállítás és magyar vonatkozásai
dányai méltánylandók, hanem a vadászzsákmányoknak az ipar és kereskedelemben elért eredményei".9 A vadászat ekkor tehát már mint gazdasági ág is jelentkezett! Mi lehetett ennek a jelentős fordulatnak az indítóoka? Erre a kérdésre az alábbiakban igyekszünk választ találni. A XIX. század vége táján a vadászat produktumai, amelyek addig jobbára csak kedvelői szűk körének igényeit elégítették ki s alig kerültek még hazai piacra sern - amiben természetesen ludas volt a már említett „úri" felfogás is - a közlekedés ugrásszerűen gyors ütemű fejlődése révén mind több és több szerephez jutottak a közélelmezés és a közA magyar vadászati dioráma részlete gazdaság egyéb területén nemcsak a belső, hanem a külkereskedelem vonalán is. A mindjobban gyorsuló szállítási lehetőségek a gombamódra terjeszkedő vasútvonalakon módot adtak a romlandó áruk, köztük a vadhús távoli piacokra juttatására. (Erre utalnak a kiállítás statisztikai részlegének ismertetése során később közölt számadatok.) Persze ezt a lehetőséget hosszú ideig csak a nagyobb mennyiségű vadat produkáló uradalmak használhatták ki. így ők jöttek rá először arra, hogy a vadászatból az „úri passzió” költségeit vagy legalább annak egy részét fedezni lehet, ha a vadállományt megfelelő szinten tartják, tehát azzal okszerűen gaz9 Miklós Ödön,- Magyarország és társországai az 1900. párizsi nemzetközi kiállításon. Budapest, Athenaeum 1903. (p. 213.) Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1964 81