Szabó Miklós szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1964 (Budapest, 1964)
Orbán László: Az első nemzetközi vadászati kiállítás és magyar vonatkozásai
AZ ELSŐ NEMZETKÖZI VADÁSZATI KIÁLLÍTÁS ÉS MAGYAR VONATKOZÁSAI (BECS 1910.) Orbán László I. Bevezetés, előzmények A XIX. század második felében a kapitalizmus kiteljesedését követő termelésfellendülés során a termelők egyik legfőbb gondját képezte az egyre változatosabb és mennyiségben is rohamosan gyarapodó termelvények piaci elhelyezése és értékesítése. Ennek érdekében áruik, tenmelvényeik minél szélesebb körben való megismertetésére, bemutatására törekedtek. Erre a célra a nyilvánosságot legjobban vonzó kiállítások bizonyulván a legalkalmasabbaknak a növekedő árutermelés és az értékesítésére irányuló törekvés végeredményben a kiállításrendezési tevékenység erős fokozódását is eredményezte. Ebben a korszakban - főleg a század 60-as éveitől egész a századfordulóig - a szűkebbkörü kiállítások mellett már jó néhány világkiállítás is született s ezeken az ipar és a mezőgazdaság termékei között több-kevesebb vadászati anyagot is mutattak be. A vadászat abban az időben általában még csak mint „úri passzió" élt a köztudatban. Főleg annak a kiváltságos osztálynak volt a kedvtelése, amely legkevésbé láthatott benne gazdasági lehetőségeket, hiszen az akkori felfogás szerint „úri vadász” nem adott el vadat. Amit maga nem használt fel, azt legfeljebb elajándékozta. Ez a nézet majdnem a 80-as évek derekáig úgyszólván uralkodó volt. Némi változást az 1880-tól kezdődően a Nemzeti Vadászati Védegylet által Budapesten rendezett trófeabe mutatok hoztak. Csak ettől az időtől számítható továbbá nálunk a vadászat szigorú és szakszerű törvény alapján történt szabályozása (1883. évi XX. te.), de a vadászat a közgazdaságban általában s a gazdasági jellegű kiállításokon továbbra is alárendelt szerepre kényszerült. Azokon a mező- és erdőgazdaság produktumai sorában inkább csak kuriózumként mutattak be vadászati tárgyakat, jobbáré trófeákat és .ezeknek egy-egy darabját többnyire az erdészeti objektumok között dekorációszerűen helyezték el. így volt ez az 1866. évi bécsi „általános osztrák-magyar mező- és erdőgazda- kiállítás''-оп,1, majd az 1873. évi bécsi „közkiállítás"-on is, ahol Ágost co- burg-gothai herceg hevesi és káposztafalvi uradalmai továbbá a karánsebesi és szászsebesi állami erdőhivatalok mutattak be kitömött vadakat, madarakat 1 С. Früwirth: Die allgemeine land- und forstwirtschaftliche Ausstellung in Wien. Berlin. Verlag von F. A. Herbig 1891. (p. 6.)
