Szabó Miklós szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1964 (Budapest, 1964)

Balassa Iván: Kezdetleges gabonatisztító eljárások

létén a lapos változat is előfordul, legalább is arra lehet abból következtetni, ahogyan Parmentier a szórást leírja, bár az eszközzel magával részletesebben nem foglalkozik.36

Az ukránok és a nagyoroszok is hosszú nyelű lapáttal a szabadban állva szórtak.37 Hasonló eljárást és eszközt ismerünk a kazáni tatároknál is, ahol felező seprővel hajtották le a szemetet a felszórt gabonáról.38 Az örmények lapátja közel áll a dél-európai formákhoz, egészen lapos, perem nélküli eszköz.39 Az ilyen lapátok nyomát Afganisztánon át egészen Kínáig követhetjük.40

Megemlítem a szórásra szolgáló eszközök közül azt, mely formáját tekintve a villa és a lapát között helyezkedik el. Ezt török neve után jabanak szokták nevezni. Ez tulajdonképpen olyan lapát, melynek 4-6 foga van. Ez ugyancsak a szabadban történő szórás eszköze, mely Törökországban41, Egyiptomban, Kínában, de máshol is előfordul.42

Rövidnyelű kupás szórólapát

Füzér, Abaúj m. Rákóczi Múzeum, Sárospatak, ltsz. 59 14. 62. Balassa Iván gyűjtése

Hosszúnyelű félig kupás szórólapát

Cigánd, Zemplén m. Rákóczi Múzeum, Sárospatak, Usz. 59. 19. 4. Balassa Iván gyűjtése

Ez a néhány példa is elegendő annak bizonyítására, hogy azokon a területeken, ahol szabadban, állva szórtak, ott lapos, hosszúnyelű lapátot használtak, mert ezzel szélesebbre lehet teríteni ag abonát.

b) A szórólapát másik típusát az előbbivel szemben kupásnak nevezhetjük, mert feje öblös és keskeny. Ebben a csoportban is további alformákat különböztethetünk meg.

Az egyiknek a nyele és a feje körülbelül egyforma hosszú, erősen kupás. Egy fából készül. Ezzel általában csűrben szórnak, ahol mindig könnyebb levegőjárást teremteni, ezért vastagabban lehet a gabonát meríteni. A kupás fej

36 Parmentier, Theoretische und practische Abhandlung über die Cultur des Getreides und die Kunst Brot zu machen. 2:520-2. Wien 1807.

37 Zelenin, D., Russische (ostslavische) Volkskunde. 54. Leipzig 1927.

38 Vorobjou, N.. Kazanszkie tatari. 90-91. Kazány 1953.

39 Ter-Mowsesjanz, Parasadan, Das armenische Bauern-Haus. Mitteilungen der Athropologischen Gesellschaft in Wien 22/1892/:157-8.

40 Vilppula, Hilkka, i. m. 218.

41 Krünitz, J. G. Oeconomische Encyklopädie oder allgemeines System der Staats- Stadt- Haus-und Ladwirtschaft. 9. kötet. 12. tábla 505. ábra. Brünn 1787, Korai ábrázolását mutatja be.

42 Tagán, G., A karatepeliek néprajza. NÉ. 32 (1940), 147.

50