Szabó Miklós szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1964 (Budapest, 1964)
Barbarits Lajos: A vetőgép magyarországi elterjedésének angliai és németországi előzményei
riától. A tanács elnöke titkos leiratot javasolt, amiből a magyar urak megértsék, hogy ,,az udvarnak nem járnak kedvében azzal, hogy gyárakat alapítanak .''29 Ezzel Bées a termelés feudális viszonyai közt kialakult, egyoldalú gabonatermesztés és extenzív állattenyésztés kereteinek további növelése felé irányította a magyar mezőgazdaságot. A kapitalizálódni kezdő mezőgazdaság azonban módszereiben is, azok eszközeiben is fejlődést követelt, mert a tőkés gazdálkodás haszontörvényéből folyó verseny hovatovább veszélyeztette a termelés jövedelmezőségét. Egy 1774 évi emlékirat, amit Mária Terézia a francia fiziokraták névtelen képviselőjétől kapott, nem a gépek alkalmazásában, hanem a termelés lucratív körülményeiben látta a magyar mezőgazdaságfejlődés biztosítékát. „A lángész összes erőlködései a földművelés módjának tökéletesítésére, a vizsgálódások, értekezések, tapasztalatok, új gépek nem adnak sem művelő karokat a földnek, sem kedvet a földművelőknek.''30 Ez az elmélet csupán a haszon szempontjából mérlegelte a fejlődő technika és tudomány eredményeit is, vagyis mindezek alkalmazását, az agrotechnika fejlesztésének programját nem az előálló javak szüksége, nem is a termelésben ténylegesen dolgozó, a termelt javakkal élni kívánó ember érdekei és akarata szabta meg, hanem a természet erői és a termelésben részt vevő tőke haszna. Természetes, hogy ez az egyoldalú haszonszemlélet nem vitte előbbre Magyarországon a szántóföldi termesztés korszerű módjainak, eszközeinek, gépeinek használatát. Ahhoz a fejlődés további mozzanatai voltak szükségesek. DIE ENGLISCHE UND DEUTSCHE VORGESCHICHTE DER VERBREITUNG DER SAATMASCHINEN IN UNGARN * von Lajos Barbarits Zum Überblick der Verbreitung der Saatmaschine in Ungarn ist es erforderlich die Entwicklung der Saattechnik, die sich hauptsächlich in England und Deutschland entwickelte, kennen- zulemen, woher die Drillsaat und deren Werkzeuge, unter denen sich die Saatmaschine befindet, stammen. Irn 18. Jahrhundert verrichtete der Saatpflug des Franzosen Levrie oder des Schweizers Chateauvieux noch in einem Gang das Pflügen, Säen und die Samendeckung. Dies waren schwerfällige, komplizierte Geräte. Der wirtschaftliche Liberalismus, das Prinzip des eigenen Nutzens kam auch bei der Landwirtschaft zur Geltung und liess auf dem Gebiet der Saatmaschinenkonstruktion und Herstellung einen internationalen Wettstreit vom Stapel. Dem Wettbewerb zufolge wurden jahrzehntelang Diskussionen über das Produktionssystem und die Saatmaschinen- kontsruktionen geführt. Der Engländer Ducket zerlegte die komplizierte Saatmaschine in Teile: ein separater Mechanismus stellte das Samenbeet her, ihm folgte gesondert die Saatmaschine und dann kam separat der Samendecker. Auch Thaer führte die Maschinen auf seinem Gut ein und entwickelte in Deutschland für sie in weitem Umkreis Propaganda, dann nahm er auch selbst an dieser Werkzeug-Gruppe eine weitere Entwicklung vor. In England kam 1785 die Schaufelsaatmaschine von J. Cooke in den Umlauf, diese Maschine vereinigte wieder die Arbeitsgänge des Säens und Cooke wandte zuerst beim Antrieb des Saatmechanismus eine Zahnradübertragung vom Laufrad ausgehend an. (Seine Vorgänger Hessen die Saatmaschinen mit Seilscheibensystemen funktionieren.) Der Übergang auf das Saatwechslersystem spornte die Konstrukteure zur Gestaltung der tauschbaren Saatachsen an. Die einfache, massive Saatmaschine des Deutschen Winter konnte 29 Eckhart Eerene: A bécsi udvar gazdaságpolitikája Magyarországon Márai Terézia korában, Bpest 1922. 106. p. 30 u. o. 199. p. 39
