Szabó Miklós szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1964 (Budapest, 1964)
Gunst Péter: Egy vecsési parasztgazdaság jövedelmezősége 1937-ben
ha Liebe István tiszta jövedelméből levonjuk a munkaerő árát. Ezt csak úgy tudjuk megtenni, ha tisztázzuk, mennyi volt egy gazdasági férficseléd évi bérének pénzértéke 1937-ben. A rendelkezésre álló statisztikák szerint ezen ősz- szeg kereken 750,- P-nek vehető.6 Ha eltekintünk annak figyelembevételétől, hogy Liebe István a saját gazdaságában dolgozott, azaz munkaerejét sokkal jobban kihasználta, mintha ugyanazt a munkaerőt más szolgálatába állította volna, másrészt attól is, hogy munkája nemcsak az egyszerű gazdasági cselédét pótolta, hanem lényegében a gazdaság irányítására, vezetésére és az értékesítésre is kiterjedt, - ha mindezektől eltekintünk, s felesége munkáját 300,- P-re becsüljük, akkor a gazdaság tiszta bevétele a következő: 1775,20 P- 1050,- P, azaz 725,20 P Anélkül, hogy bele kívánnánk menni annak a kérdésnek megítélésébe, vajon Liebe István jövedelme hogyan viszonylik egy átlagos alföldi vagy dunántúli 1-5 holdas kisgazda jövedelméhez, azt meg kell állapítani, hogy Liebe István tiszta jövedelmének több mint felét, kb. 60%-át a maga, illetőleg családjának munkaereje, az ezért a munkaerőért a mezőgazdaságban elérhető munkabér összege alkotta. Ha pedig így van ez egy vecsési kisgazdaságban, amelyik - mint a terménykimutatásból is láthatjuk -, igen belterjes módon művelt s kitűnő terméshozamokat ért el, vajon milyen lehetett a helyzet a sokkal kedvezőtlenebb piaci értékesítési feltételekkel rendelkező átlagos gabona- termesztő parasztságokban? Az erre a kérdésre adandó válasz egy másik tanulmány tárgya. DIE RENTABILITÄT EINER BAUERNWIRTSCHAFT VON VECSÉS IM JAHRE 1937 von Péter Gunst Die ungarische Geschichtsliteratur hatte sich bisher mit der Rentabilität der landwirtschaftlichen Betribstypen in der Periode zwischen den zwei Weltkriegen nicht befastt, obwohl die Beschreibung der Rentabilität nach Betriebstypen die Fieberkurve der chronischen landwirtschaftlichen Krise der ganzen Epoche dar stellen könnte. Diese Mitteilung stellt das Einkommen eines Kleinlandwirtes von Vecsés, einer Gemeinde in der Umgebung von Budapest, vor. Die Lage von Vecsés ist bei weiten nicht- typisch, da sie ja in die Versorgungszone der Hauptstadt gehört und auch noch in der Periode der wirtschaftlichen Krise über sehr gute Absatzmöglichkeiten verfügt. Hierbei wandelte sich auch die Produktion bedeutsam um: der Feldgemüsebau trat in den Vordergrund gegenüber der früheren Getreideproduktion. Die Gemeinde wurde durch ihren Krautanbau berühmt. Die vorgeführte Kleinwirtschaft besitzt eine Anbaufläche, die zum Teil eigener Besitz von 2 Katastraljoch 877 Quadratfaden und zum Teil eine Halbpacht von 3 Katastraljoch 1200 Quadrat6 1938-ban Pest-Pilis-Solt—Kiskun vármegyében a cselédbér évi fizetési értéke 763,- P volt: Szeibert János: A mezőgazdasági munkabérkérdés. Közgazdasági Szemle, 1939.830. I.1937-re vonatkozóan nem találtunk hivatalosnak számító adatot. 1937-ben azonban - a kisebb mezőgazdasági konjunktúrának megfelelően - a cselédbérek is valamivel kisebbek lehettek. 259
