Szabó Miklós szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1964 (Budapest, 1964)
Dr. Valkó Arisztid: A nagyszentmiklósi földmivesiskola működése 1863—1889 között
A NAGYSZENTMIKLÓSI FÖLDMÍVES-ISKOLA MŰKÖDÉSE 1863-1889 KÖZÖTT Dr. Valkó Arisztid A Torontál megyében fekvő nagyszentmiklósi mezőgazdasági iskolát a macedóniai származású Nákó Kristóf alapította az 1799. évben, „legszegényebb" jobbágyainak fiai részére. Balás Árpád közlése,1 valamint az Országos Levéltárban őrzött és az 1863. évből fennmaradt iratok1 2 szerint, a „Kis mezőgazdasági iskola" 1800-ban nyílt meg 24 hold földön az uradalom egyik ódon épületében. A parasztgyermekek elméleti és gyakorlati oktatását a mezőgazdaság összes ágában egy tanító végezte. A Bécsből hazánkba települő Nákó Kristófra hatással volt Mária Terézia iskolatörvénye (Ratio Educationis 1777), valamint a II. József-féle oktatási reform. Kapcsolatban állt Tessedik Sámuellel, akinek tanácsait kikérte és meghallgatta .3 Az alapítás idejét tekintve Nagy- szentmiklós a mezőgazdasági iskolák sorában az elsők között foglalt helyet s csupán Szarvas (1779) és Keszthely (parasztiskola, 1798) előzte meg. Nákó az iskolai oktatás megszervezésében jó példákra támaszkodott. Szarvason Tessedik olyan intézményt hozott létre,4 mely gyakorlati tanok útján terjesztette a gazdasági ismereteket, végezte a népművelést, ügyes gazdákat nevelt nemcsak a környék, de az egész ország számára. Keszthelyen gr. Festetics György Georgikonjából (1797) képzett gazdatisztek kerültek ki, míg a parasztiskolából: tanult gazdasági cselédek, munkafelügyelők jutottak hatalmas birtokaira, hogy a szakmunkás szükséglet mindenkor biztosított legyen. Nákó Kristóf és fivére Cirill, bécsi összeköttetéseik révén - árverés útján szerezték meg a kincstártól 1781-ben Nagyteremit, 1782-ben Nagyszentmik- lóst, 1784-ben pedig azt a pusztát, mely később Nákófalva nevet kapott. Ezek a régi magyar települések a Délvidék sok részével együtt, az évszázados török uralom alatt nagyrészt elpusztultak, a föld pedig művelés hiányában terméketlenné vált. A Tisza-Maros közben a török kivonulása után a nagybirtok mellett, főleg kisebb parasztbirtokok keletkeztek. Korszerűsítésre, a hagyományos gazdálkodással való felhagyásra, csak kellő tőkével rendelkező nagybirtokos volt képes. Ahol ez a feltétel nem volt meg, ott tovább folytatódott az avult gaz1 Magyarország mezőgazdasági szakoktatási intézményei 1896. Emlékkönyv. Kiadta FM. Szerk. Balás Arpád, Magyaróvár 1897. 131, 168, 203 oldalak. 2 Országos Levéltár: Földmívelés-, Ipar-, és Kereskedelemügyi Minisztérium iratai. F. I. K. Alt. 1881. 2. tét. 101 sz. iratok (210 csomó) 3 Mezőgazdasági szakoktatásunk kialakulása, fejlődése és mai helyzete. Öáll. : Csiki László, 'Bp. 1943. 32. old. 4 Wellmann Imre: Tessedik Sámuel, Bp. 1954. 201
