Szabó Miklós szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1964 (Budapest, 1964)

Patay Árpád: Két ősi szőlőmetszőkés-típus és annak későbbi előfordulása a Dunántúlon

ányzik. A vágókés nyélhez csatlakozó része hiányzik. A hegy csúcsa erőszakosan visszahajlított, ép. A vágókés éle roncsolt. A baltán bélyegbeütés látható. Közepes fenntartású. Középkori. A leltárkönyvben nádvágó kacor tárgy néven szerepel.19 (14. kép)

5. Keszthely vidéke. Veszprém megye. Balatoni Múzeum, Keszthely. Ltsz.: 4867. Anyaga: vas. H.: 15 cm. Sz.: 16 cm. A nyéltüske hiányos. A vágókés éle roncsolt. A kés vége roncsolt, hiányos. A balta éle roncsolt. Közepes fenntartású. A leltárkönyvből kora nem állapítható meg.20 (15. kép)

6. Ismeretlen lelőhelyről. Balatoni Múzeum, Keszthely. Ltsz.: nincs. Anyaga: vas. H.: 25 cm. Sz.: 19 cm. A nyéltüske ép. A vágókés éle roncsolt. A balta éle kissé roncsolt. A metszőkés élrészének csatlakozása a nyéltüskéhez balkezes használatra utal. Közepes fenntartású. Kora bizonytalan.21 16. kép)

7. Dunántúl. Magyar Néprajzi Múzeum, Budapest. Ltsz.: 58.48.31. Anyaga: vas. Hossza: 23 cm. A balta éle: 7,5 cm. A nyéltüske ép. A kés hegye a vágóéi egy részével együtt hiányzik. A baltán mélyített négyszögben öt kiemelkedő pontú mesterjegy. Közepes fenntartású. Kora bizonytalan.22

A paraszti metszőkések néprajzi vizsgálata során Vincze István már megállapította, hogy ,,A formai különbségek a metszés technológiáját, a tőkeképzés módját árulják el

.”23 Ebből a szempontból a metszőkés legfontosabb része az él. A metszőkés éle a sarlóhoz hasonlóan ívelt. A sarló alakú ívelt vágóéllel a sarlóhoz hasonlóan húzó-vonó mozdulattal lehet csak vágni. A metszőkés másik része a kés fokán elhelyezkedő balta. A balta szerkezeti adottságainál fogva faragásra és vastagabb részek levágására alkalmas.

Húzó-vonó' mozdulattal a szőlő vesszeje a vessző károsodása nélkül csak a tőben vagy közel a tövéhez távolítható el. Vizsgálat tárgyává téve a szőlőtőke művelésmódokat, megállapítható, hogy egyetlen tőke művelésmód van, amely kialakításánál és a kialakított tőke metszésénél a vesszőket az alapi részéhez közel távolítják el, ez pedig a kopaszmetszéses fejművelés. A fejmúvelést és azon belül a kopaszmetszéses fejmúvelést először legtömörebben I. F. Hlubek határozta meg

.24 ,,Unter Kopfschnitt versteht man jene Formbildung der Rebe, bei welcher auf dem Wurzelhalse eine Wulst durch jährliche gänzliche oder partielle Wegnahme der Triebe erzeugt wird. Werden jährlich alle Triebe von dem Kopfe abgeschnitten, so ist das der kahle oder österreichische Köpf- schnitt;” (Fejművelés alatt értjük a tőkének azt az alakkiképzését, amelynél a gyökérnyakon egy kidudorodás jön létre, azáltal, hogy a hajtásokat évenként teljesen, vagy részlegesen eltávolítják. Az összes hajtást a fejről évente lemetszik, úgy ez a kopasz, vagy osztrák fejmetszés.).

Kopaszmetszéses fejművelésnél a fej idős részei elhalnak. Az elhalt részek eltávolítása szükséges, erre a célra szolgál a metszőkés baltája.25

A fentiek azt bizonyítják, hogy a kopaszmetszéses fejművelés két munkafázissal végezhető el:

1. a szőlővesszők eltávolítása 2. az elhalt fásrészek eltávolítása

E két munkafázis elvégzésére alakult ki ez a metszőkés típus, amelynek a vágókésével a vesszőkhöz jól hozzá lehet férni, s azokat tőben, vagy a sársze19 MMMMA. sz.: 460.

20 MMMMA. sz.: 1644.

21 MMMMA. sz.: 1646.

22 Vincze !.. i. ra. 95. o. 23/1. ábra.

23 Vincze !.. i. m. 73. o.

24 Hlubek I. F. Die Landwirtschaftslehre in ihrem ganzen Umfange . . . Wien, 1853. II. Bnd. 129. §

25 Schams F., Ungarns Weinbau in seinem Umfange . . . Pesth 1832. I. 58. S.

196