Szabó Miklós szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1962 (Budapest, 1962)

Dr. Iványi Béla: Adatok a magyar halászat történetéhez

bocsátani nem hajlandók, a többi karika hal pedig ponty, csuka stb. és ezeknek az ára karikánként általában 75 tallér (16). Természetesen a körmendi halászok sem foghatnak állandóan mázsaszám nagy tömegű halat, mert a fogást többek közt az időjárás is befolyásolja. így pl. 1607-ben Egerváry Ferenc tudatja Batthyány Ferenccel, hogy: „Halnak byzon meegh sohult szerétth nem tehettük az sok zeles idő myat, maga immár tizenketth frtotth kultünk rea, myhelt hozhattnak mindiarast felkulgiuk nagyságodnak." A következő évben Somogyi András tudósítja Batthyány Ferencet, hogy Körmenden „Mastan az szeles ideben nem foghatnak halat, de mihelen fognak, mingyárást küldeni fog (17)." 1643-ban (május 1-én) Körmenden kelt levelében Gerdákovics jelzi Batthyány I. Ádámnak, hogy most kevés halat küldhet, mert a halászok nem tudnak most fogni, „okka az, hogy ha midőn az víz megh zavarodik, szelles idők támadnak és czak czonokokban sem mernek ülni" a halászok (18). A rossz idő, a szél a halfogás elmaradásának egyik oka, a másik okot Gerdákovics egy Batthyány I. Ádámhoz 1644. május 20-án kelt levelében vallja be, hogy t. i. Körmenden nincs kellő számú halász. Ezen most kelt levelét, a jó hangulat keltése végett azzal vezeti be, hogy küld Batthyánynak egy kis harcsa fiút. Aztán megírja, hogy „Az minemeő halázi voltának (t. i. Batthyánynak) ez itt volt vidéken, azok megh halának, még keteő vagion bennek, de azok is czak korniadoz-nák, megh vénhetek, betegek" hasznukat nem veheti, s így ezután már halat nem küldhet. Javasolja tehát, hogy tegye meg Szecsődi Máthé Istók hajdút halásznak, „mert io haláz az és miulta meg holt Haláz Bálás, el vite czónakiát és háóiát, az ulta fogva horgokat hánia és haláz, de az halat hova fezi, nem tudom." Kéri, hogy Francsics (körmendi) kapitánnyal tétese halásszá. — P. S. (t. i. Post Scriptum) Kos Tamás fia ez „is io haláz haidu, ezt is nagyságod tegye halázá." — Nagy Benedeket hasonlóképpen, de ez polgár (19). Gerdákovics azzal fejezi be levelét, hogy így tehát csak kevés csíkot küldhet. Ügy látszik Batthyány Ádám megfogadta Gerdákovics tanácsát és nevezett ki halászokat, mert pl. 1649. február 20-án Körmenden egy aláírás nélküli levélben (úgy látszik Nemsem István az új tiszttartó írta) Batthyánynak jelentik, hogy a szekeresek nyolc karika halat vittek Gréczba (azaz Grácba), s néhány szekér friss halat is vittek, (tehát a karika hal nem volt friss). Megemlíti az ismeretlen levélíró, hogy itt Körmenden a mészárszékben is el kelne egy karika közönséges hal, s a halat a mészárosnak áltáljában kellene átadni (20). Két napra rá ugyancsak a körmendi tiszttartó, Nemsem István Batthyány I. Ádámnak jelenti, hogy ezen órában érkeztek Latos Jánosék (szintén halas ember) 13 karika közönséges hallal, melyeket Gréczbe fog küldeni. Ügy véli, hogy nem ártana Szombathelyre és Küszögre is két-két karikával küldeni, „mert mind az két helyben azt hallom, alkolmas niereségh volna." — Itt csak egy zavaró baj és kifogás merült föl, hogy ti. a halakat Gréczben a szekeresek 20 forinton alul nem akarják fölvinni (21). Látnivaló mindezekből, hogy a stájer fővárosnak egyik tekintélyes halszállítója Körmend, és 1650. február 24-én Körmendről Nemsem István Batthyánynak jelenti, hogy a „soos halak" tárgyában itt semmi viza nincsen, hat karikával föl vittek Gréczbe (22). A XVII. század közepe után a halászat dolgában Körmenden néhány évi csend honol, s az üzem csendben dolgozik, de 1655-ben úgy látszik ismét halászhiány állott be, még pedig csónakon járó és dolgozó halászban, mert az új körmendi tiszttartó, Falusy György 1655. augusztus 29-én Körmendről Batthyány Ádám-