Szabó Miklós szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1962 (Budapest, 1962)

Dr. Iványi Béla: Adatok a magyar halászat történetéhez

ADATOK A MAGYAR HALÁSZAT TÖRTÉNETÉHEZ DR. IVÁNYI BÉLA a Magyar Tudományos Akadémia 1. tagja, ny. egyetemi tanár, a múzeum külső munkatársa 1. VALAMI A HALASZCÉHEKltŐL Kutatásaim közben a közelmúltban rájöttem arra, hogy Keszthelyen már a XVII. század végén, tehát a félhold uralmának elhomályosulása, az ozmánságnak a Balaton déli partjáról és végül Kanizsáról való eltakarodása körül megalakulhatott a keszthelyi halászcéh, melynek céhmesterét, Mesztegnyei Ferencet, 1697-ből már név szerint is ismerjük, sőt azt is tudjuk, hogy a keszthelyi határban ekkor már Tanya is van, amely mellett van egy „háló terítő" nevű hely, sőt valami „ásovány" is, tehát úgy látszik", hogy a keszthelyi halászok csikászattal is foglalkoztak (1). Egy 1712-ben kelt oklevélből azt is megtudjuk, hogy a keszthelyi halászcéh ipari ügyekben első fokú igazságszolgáltató fórum is, és Ángyán Pál a helyi halászcéhhez fordul igazságért ugyancsak egy „ásovány" ügyben, melyben Viasz András „Halász Czéh Mester" uram dönt (2). Ennek az adatnak felmerülése okot adott arra, hogy elővegyem néhai kedves kartársamnak, Szádeczky Lajosnak, a „Czéhek története Magyarországon" című akadémiai székfoglaló tanulmányát, s ebben utána nézzek, hogy vajon volt-e tudomása neki a keszthelyi halászcéh létezéséről. Értekezése 92. lapján Keszthelyen csak kalapos-, kőmíves- és kőfaragócéhet ismert, halászcéhet azonban nem. Erre átböngésztem a Szádeczky-féle céh jegyzéket, és abban a következő halászcéheket találtam megemlítve: 1. Apafin, halászcéh, privilégiuma 1830-ból való, viszont a hálófonóké 1770-ből. 2. Baja, halászcéh, 1815. 3. Buda, halászcéh, 1765. 4. Cserevicze (Szerem vármegye), halászcéh, 1846. 5. Dálya (Verőcze vármegye), 1840, vegyes céh, vagy 21 mesterség közt ott vannak a halászok is. 6. Futták, vegyes céh, 1826, vagy 30 mesterséggel összevegyítve. 7. Kapuszina (Bács vármegye), vegyes céh, vagy 23 iparral vegyítve, 1834. 8. Komárom, 1696, azután 1816 és 1818. 9. Mohács, 1847. 10. Monostorszeg (Bács vármegye), vegyes céh, 16-féle iparral keverve, 1825. 11. Pécs, 1829. 12. Pest, 1775 és 1826. 13. Pozsony, Hálófonók és halászok, 1767. 14. Sarengrád (Szerem vármegye), vegyes céh, 1818. 15. Szolnok, 1820. 16. VaZpó, vegyes céh, 31-féle iparossal, 1839.