Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 2. 2012 (Budapest, MMKM, 2013)

Alvári Csaba: A philadelphiai világkiállítás és a magyarok

mólóban azonban alig van szó személyes benyomásokról, élményekről. A kiállítási kiadványokból átvett statisztikai adatokat, a sajtóban megjelent elemzéseket veszi át, és elég részletesen olyan dolgokat, amiknek csak igen áttételesen van közük a kiállításhoz, például az amerikai sertéstenyésztés, vagy a bevándorolt kínai munkások helyzete. A telefonról nem tesz említést. Elképzelhető, hogy a kiállítás sok-sok látogatójához hasonlóan, ő sem figyelt fel a telefonra. A kormány másik küldötte Liptay Pál. Jókai kezdeményezésére megy Philadelphiába, [ü] Liptay nagy tapasztalatokkal rendelkező utazó. Európa több országában - Franciaországban, Angliában, Svájcban, Németországban - is járt. Beutazta az egész Amerikai Egyesült Államokat, és személyesen találkozott Grant elnökkel, Walt Wittmannel, Longfellow-val. A Vasárnapi Újság 1876. május 21-i száma tudósít arról, hogy Liptay május 12-én, Brémában hajóra szállt Philadelphia felé. Sajnálhatjuk, hogy nem ő indult először, hanem Kecskeméthy Aurél. Liptay talán nem maradt volna le a megnyitóról, és valószínűleg olyan érdekes beszámolókat küldött volna az eseményről a magyar lapoknak, amilyenek a vásárról szóló írásai. Kecskeméthy tudósításait olvasva mindig az jut az ember eszébe, hogy a szerző talán nem is nézte meg személyesen a kiállítást, hanem az újságok írásaiból készített néhány fordítást. Liptay Pál jó szakember, jó megfigyelő és jól ír. Tudósításai alapján képet alkothatunk a világkiállításról. Azonban vagy az ő figyelmét is elkerülte a telefon, vagy azért nem írt róla, mert a kiállítást nézve rájött, hogy embereket nem érdekli. Másrészt pedig az újságok számára küldött tudósításainak igen korlátozott volt a terjedelme. A kormány emberein kívül voltak mások is, akik Philadelphiában jártak 1876-ban. Kecskeméthy beszámolójának legérdekesebb része az, ahol a magyar kiállítókról közöl egy jegyzéket, [in] Azonban sem a beszámolóból, sem a lapok ilyen vonatkozású írásaiból nem derül ki, hogy a kiállítók közül kik voltak személyesen is ott Philadelphiában, és kik azok, akik csak termékeiket küldték el. Erről csak feltevéseink lehetnek. Azt azonban feltételezhetjük, hogy a kiállítók között is volt olyan, aki elutazott a világkiállításra hosszabb-rövidebb időre, és ott kipróbálhatta a telefont. 1877-ben a telefon rendkívüli érdeklődést váltott ki Magyarországon az emberekben, és sokan vásároltak készüléket. Elképzelhető, hogy egy-két ember 1876-ban Philadelphiából telefonnal tért haza. Ma már csak annyit állapíthatunk meg, hogy aránylag nagy volt az érdeklődés a philadelphiai kiállítás iránt, és viszonylag sokan utaztak oda 1876-ban. Főleg az újsághírek alapján egy-két utazó nevét is tudjuk. Az egyik ilyen utazó Thallmayer Viktor, aki gépészmérnök volt, a magyaróvári Gazdasági Akadémián volt tanszékvezető, és vezette a Gépkísérleti állomást is. Gépészmérnökként bizonyára főleg a gépek érdekelték a kiállításon. Utazásáról nem jelentek meg írásai, így nem tudhatjuk, hogy Philadelphiában foglalkozott-e a telefonnal. A Debreczen-Nagy-Várad Értesítő 1876. egyik számában[iv] Mándy Péter jelentetett meg hirdetést, amely szerint 283 forintért biztosítja az utazást Philadelphiába (a forint 1876-os árfolyamon), 20 napi philadelphiai szállással és ellátással. Ugyanennek a lapnak egy másik száma [v] valamivel korábban két egyéni utazóról számolt be. A kiállítás látogatói között volt Hanusz István is, a Magyar Természettudományi Társulat tagja, a kecskeméti főreál iskola igazgatója, aki a Kecskeméti Lapokban Kecskeméttől Philadelphiáig címmel ír utazásáról. Az írás azonban csak az útközben 22