Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 2. 2012 (Budapest, MMKM, 2013)

Alvári Csaba: A philadelphiai világkiállítás és a magyarok

látható érdekességekkel foglalkozik, a kiállításról nincs benne szó. Egy másik kecskeméti - László Károly (1815-1893) - ugyancsak ír a philadelphiai utazásról. László Károly nagyon jól ismerte Amerikát, hiszen a szabadságharc bukása után egy ideig amerikai állampolgár volt, ezért aztán érthető, hogy az ő utazási tanácsai a legkörültekintőbbek, leghasználhatóbbak, legértékesebbek. Utazás Philadelphiába című írását a Kecskemét című lap 1876. március 19-én kezdi közölni, és június 11-én jelenik meg az utolsó részlet, amiben Philadelphiát írja le, és igen nagy vonalakban ad egy ismertetőt a kiállításról is. Voltak olyanok is, akik a külföldi lapok tudósításai alapján írtak a kiállításról. Sok ilyen írás jelent meg a különböző lapokban. A legérdekesebbek közé tartoznak Sámi Lajos, a dr. Tolle álnéven író Szatmári Károly és a Yankee álnevű, meghatározhatatlan szerző cikkei. Egyik írás sem foglalkozik a telefonnal. 1876-ban tehát a magyarokat nem érdekelte a telefon. így volt ez külföldön is. Ez akkor általános jelenség volt. Az embereket jobban vonzották a monumentális gépek. Más nemzetek újságjai sem foglalkoztak beszámolóikban a telefonnal. 1876. végén és 1877. elején már jelentek meg ilyen tárgyú írások, az első tudományos igényű tanulmányt pedig 1877. október 6-án közölte a Scientific American. A két kiállító - Elisha Gray és Graham Bell - 1876-ban sokat foglalkozott azzal, hogyan lehetne felkelteni az emberek érdeklődését. Bell 1877-ben azzal a céllal utazott Angliába, hogy felhívja az angolok figyelmét a telefonra. Az út sikeresnek mondható, bár nem úgy, ahogy azt Bell gondolta. Az angolok ajándékoztak ugyanis Németországnak a Bélitől kapott telefonokból, ahol ennek hatására hamarosan megindult a hálózatépítés, készülékgyártás. Elisha Gray megoldása szerencsésnek mondható. Ő koncerteket kezdett szervezni, amit telefonon lehetett hallgatni nagy távolságról. Ezt az ötletet átvette Bell is. Ezekre a koncertekre a sajtó is felfigyelt. 1877. elején jelentek meg az első ilyen témájú sajtóhírek külföldön. Magyarországon is jelennek meg ilyen írások. A Vasárnapi Újság [vi] egy philadelphiai koncertről számol be, amit New Yorkban hallgattak telefonon. Az írás egy philadelphiai lap cikke alapján készült. Megtudjuk belőle, hogy ez volt az első ilyen jellegű kísérlet. Két bécsi születésű zongorista adta a koncertet, amit Gray-féle készüléken lehetett hallgatni. Valamivel később a Kecskemét című lapban is megjelenik egy hasonló témájú írás. [vü] Ez is valamilyen külföldi lap cikke alapján készülhetett. Szintén amerikai eseményekkel foglalkozik; Bell előadásával, és egy bostoni orgonajátékkal, amit Salemben hallgattak telefonon. A cikk szerzője ismeretlen. Ezek az általam ismert eddigi legkorábbi telefonnal foglalkozó írások, de az igen könnyen lehetséges, hogy még korábbiak is előkerülhetnek. A magyar újságírók jó munkát végeztek. Az olvasók szinte naprakész tájékoztatást kaptak a telefonnal kapcsolatos eseményekről. Igaz, ezek az írások hazánkban ekkor még nem váltottak ki különösebb érdeklődést. Igen jellemző, hogy ezt a két cikket más magyar lapok nem veszik át. Néhány hónappal később viszont - november végén és decemberben - egymással versengve közlik a telefonnal kapcsolatos híreket, és idézik más lapok írásait is. Ezek az írások Puskás Tivadar életrajza szempontjából is érdekesek. Szinte minden vele foglalkozó írás megemlíti, hogy a telefon hírére ment az Amerikai Egyesült Államokba a telefonközpont ötletével. Mi lehetett az a hír, aminek hatására Pus-