Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 2. 2012 (Budapest, MMKM, 2013)
Krizsán Sándor: Budapest és környéke lóvasútjainak villamosítása 1896-1898-ban
vasúti eredetű pálya átépítése történt meg. A zuglói vonal végpontja a Csömöri út és a MÁV ceglédi vasútvonala kereszteződésénél a 75-ös pályaszámú motorkocsival A műtanrendőri bejárás során a nagyvasúttal történő szintbeli keresztezésnél több hiányosságot találtak, amit a villamosok biztonságos áthaladása érdekében pótolni kellett. Csak a szükséges munkálatok elvégzése után indulhatott meg Kiszugló villamosközlekedése a Róna utcai végpontig. Május 21-étől az Aréna úttól e végállomásig tartó 2475 m hosszú pályán az Eskü tér felől érkező kocsik közlekedtek. 8 2 Ezután mintegy másfél hónapig a BKVT hálózatán már csak egy lóvasút-viszonylat maradt életben, mégpedig a budai Széna téren álló régi Szent János Kórháztól a Retek utcán és Krisztina körúton a Déli Vasút pályaudvaráig vezető vonal. Születése - az Elnök utcai lóvasúttal együtt - a villamosítás idejére datálható, 1896. április 23-án adták át rendeltetésének. A jobb parti körvasút vágányait használva több mint két éven át szolgált e rövid szakaszon, ám a Margit hídon keresztül Pestre közvetlen kocsikat is indítottak naponta négyszer az érkező vonatokhoz igazodva. Ez utóbbi járat a zugligeti villamosközlekedés megindulásáig, 1896. szeptember 15-éig maradhatott fenn. 8 3 A Fővám téri - mai Szabadság - hidat ünnepélyes keretek között 1896. október 4-én nyitották meg, amikor felvette az uralkodó, Ferenc József nevét. Úttestének szélein már építésekor helyet kaptak 335 m hosszban a villamosvasút alsóvezetékes vágányai, ám ezek egyelőre a budai hídfőnél értek véget. Továbbvezetésüket a BKVT 1897-98-ban biztosította. A budai belső körút, azaz Gellért rakpart-Döbrentei tér-Attila körútSzent János tér-Krisztina körút-Retek utca vonalában (a fogaskerekű vasút felé) fektetendő 3250 m hosszúságú pálya közigazgatási bejárására 1897. január 10-én és 11-én került sor. A BKVT 1895 szeptemberében nyert engedélyokiratához II. függelékét a kereskedelemügyi miniszter 1897. április 11-én 8361. számon adta ki, amely előírta a budai vonal e naptól számított egy év alatti kivitelezését. 1898 áprilisának elejére elkészült az Egyház tér-Retek utca közötti szakasz, a május 16-án tartott műtanrendőri bejárás idejére a Ferenc József híd-Döbrentei utcai vonalrészt is kivitelezték. A Döbrentei utcaEgyház tér közötti ideiglenes összekötő vonal csekély hiányosságoktól eltekintve forgalomba helyezhető állapotban volt. Ekkor végezték a Krisztina körúton az Ördög-árok beboltozását, a jobb vágány alatt fekvő ideiglenes hídszerkezet forgalombiztonsági okokból nem felelt meg a rendszeres villamosközlekedés számára. Egyúttal még nem volt kiépítve és bekötve a pálya táplálóvezetéke teljes hosszban, illetve a Ferenc József híd belső oldalának díszei belógtak a villamosvasút űrszelvényébe. A hibák kijavítása és a boltozási munkálatok június 24-ére történő elvégzése miatt csak szakaszosan nyílhatott meg a vonal. Az Ördög-ároktól - a mai Maros utcától - a Retek utcáig május 31-én, a Károly kaszár8 2 MBJ, 1898. április 16. In: BSzKOGy I., 695-697. o„ BKVT I. MFJ, 7. o. 8 3MBJ. In: BSzKOGy I., 601-603. o. 182
