Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 2. 2012 (Budapest, MMKM, 2013)
Krizsán Sándor: Budapest és környéke lóvasútjainak villamosítása 1896-1898-ban
Az utolsó lóvasúti kocsi 1898. június 7-én nya-Ferenc József híd—Déli vasút között június 15-én, végül teljes hosszában, a Károly kaszárnyától a fogaskerekű végpontjáig július 2-án indult meg a fehér alapon zöld csillaggal jelölt villamosok forgalma. 8 4 Ám még mielőtt e vonalat teljes hosszban átadták volna, közel egy hónappal a megnyitás előtt, 1898. június 7-én a Szent János kórház és Déli Vaspálya között utoljára közlekedett a BKVT lóvasútja. 8 5 Ezután csupán a margitszigeti és a rákosszentmihályi lóvonatok maradtak életben. A budapesti és környéki lóvasutak 1896 és 1898 közötti megújulás-történetének öszszefoglalása csak úgy lehet teljes, ha szót ejtünk a Budapestvidéki Villamos Közúti Vasút újpesti Váci úton 1895 tavaszától szünetelő vonaláról, amely a nagy BKVT-hálózatnak része, kiegészítője volt. Újpesti végállomástól a téli kikötő zártöltéséig, illetve rajta vezető Zsilip utca vonaláig tartó rövidke szakasz kiépítését a Budapest-Űjpest-Rákospalotai Villamos Közúti Vasút Rt. (BURV) által 1896. január 12-én forgalomba helyezett megyeri vonalának „lekörözésére" szánta. Ám miután a BKVT hozzájutott a BURV részvényeinek többségéhez és annak bevétele közvetve a „közúti vasút" kasszájába folyt be, máris nem kezelte konkurenciaként, egyúttal a BURV meglévő megyeri vonala szomszédságában álló Váci úti lóvasúti pályájának átépítésébe a - BVKV-n keresztül - nem kívánt befektetni. A BVKV 1898-ban „mostoha üzleti viszonyaira" hivatkozva kérelmezte a kereskedelemügyi miniszternél kiépítési kötelezettségének felfüggesztését, ezt azonban a miniszter november 19-i rendeletével elutasította, s 1899 február végéig adott haladékot a megyeri vonal villamosítására. Munkálataival határidő előtt végeztek, 1898. december 21-i hatósági bejárását követően másnap, 22-én megindult az újpesti vasúti híd mellett lévő villamos végállomástól a kikötői töltés szomszédságában fekvő mai Arany János utca közötti 819 méter hosszú egyvágányos vonal közlekedése. 8 6 Lóvasutak a teherforgalomban A BKVT tevékenységi köréhez tartozó teherfuvarozás és pályakarbantartás ellátása végett nem csak személykocsik voltak állo8 4MBJ, 1896. május 16. In: BSzKOGy I., 697-701. o.; BKVT I. MFJ, 12. o„ II. mell. 8 5 Budapest közúti vasúti közlekedésének fejlődése 1865-1922 és a BSzKRt tíz évi működése 1923-1933. BSzKRt igazgatósága, Bp., 1934. 23. o. 8 6 Krizsán Sándor: Adalékok a „megyeri lófogatú vasút" történetéhez. In: Városi Közlekedés, 2006. 5. sz. 286. o. 183
