Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 2. 2012 (Budapest, MMKM, 2013)

Krizsán Sándor: Budapest és környéke lóvasútjainak villamosítása 1896-1898-ban

gányos, alsóvezetékes vonalon a helyérdekű végpontjáig, illetve az 1789 m hosszban ve­zető, és szintén kétvágányú alsóvezetékes Rottenbiller, Damjanich utcán és Aréna úton át a Városligetig tartó irányban még aznap, december 18-án megindult a villa­mosforgalom. Ekkor hosszabbították meg a függőlegesen osztott fehér-vörös tárcsás kőbányai járatot, amely ezután a Múzeum körúti kitérőtől indult. Szintén e végpont­ból startoltak a vízszintes osztású vörös-fe­hér színezésű tárcsával jelölt kocsik a HÉV állomásáig. Több járat is közlekedett a Városligetbe: a Nyugati pályaudvartól a Károly körút-Ke­repesi út felől az átlósan negyedekre osz­tott, zöld és fehér színű tárcsával jelölt vil­lamosok, a Kálvin tértől az Üllői, Orczy és Köztemető utakon keresztül a zöld alapon vízszintes fehér sávú tárcsás kocsik. A 418-as pályaszámú motorkocsi a Köztemető úti vonalrészen, fehér sávos zöld tárcsával jelölt Kálvin tér-városligeti viszonylaton Az Üllői út-Ferenc körút sarkán lévő kaszárnyától a Városligetbe szintén járt közvetlen villamos, melynek megkülön­böztetésére a függőlegesen és vízszintesen negyedekre osztott, zöld és vörös színekkel jelölt tárcsa szolgált. Ekkor helyezték üzem­be az Aréna úton a Damjanich és István utca közötti 461 m hosszú, egyelőre csak 8 0 MBJ, 1897. december 18. In: BSzKOGy I., 650-654. o. 8 1 Uo.; BKVT I. MFJ, 7. o„ II. mell. üzemi célokat szolgáló kétvágányú alsóve­zetékes szakaszt, melyen később forgalmi járat is keresztülhaladt. December 22-én indult villamosforga­lom a Kerepesi úttól a Csömöri és Aréna úton a Városligetig vezető alsóvezetékes, majd 1898. január 26-án tovább, az István út-Hermina út-Állatkerti körút irányában az Állatkertig tartó felsővezetékes, össze­sen 3583 m hosszú kétvágányos vonalon. Ide a Múzeum körúti kitérő végállomástól a függőlegesen osztott fehér-zöld tárcsás közvetlen kocsikkal utazhatott közönsége. Megjegyzést érdemel, hogy a 447 m egyvá­gányos felsővezetékes Hermina úti kezelési vágány építése is elkészült december 18­ára, amelyen menetrendszerinti közlekedés nem zajlott, ekkor a forgalomból kivont ló­vasúti kocsik raktározására szolgált. 1897. december 27-től Zugló Csömöri út menti lakossága is villamosozhatott, ugyan­is forgalomba helyezték az Aréna út és a MÁV ceglédi vasútvonala közötti szakaszt. Ide a belvárosból közvetlen járatot szervez­tek, Zuglót az Eskü tértől a Ferenc József rakparton, a Vámház, majd Múzeum kör­úton, a Kerepesi és Csömöri utakon át kö­zelítették meg a kék alapon függőleges fehér sávú tárcsával azonosítható villamosok. 8 1 Forgalmi változások 1898-ban Ezzel december végén Budapest belterü­letéről eltűntek a lóvasutak. A villamosítás utolsó esztendejére gyakorlatilag két vonal átépítése maradt hátra, az állatkerti (István és Hermina úti szakaszok között) - rövid ideig a kiszuglói, és a Széna tér-Déli Vas­pálya állomása (mai Déli pályaudvar) kö­zött járt még néhány lófogatú kocsi. A zuglói vonal külső, a MÁV ceglédi vas­útján túli részének villamosításával 1898. április 16-ára végeztek, ezzel az utolsó ló­181

Next

/
Oldalképek
Tartalom