Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 2. 2012 (Budapest, MMKM, 2013)
Krizsán Sándor: Budapest és környéke lóvasútjainak villamosítása 1896-1898-ban
induló villamosokról a Nyugatinál át kellett szállni a csak felsővezetékes üzemű Újpest felé haladó kocsikra, és viszont. Végállomás a Károly körút jobb oldalán, az Orczy-ház előtt helyezkedett el, s közel egy évig központi átszállóhelyként funkcionált a lóvonatok és villamosvasutak utasai számára. Az új pálya innen a Váci és Lipót körúton a Vígszínházig vezetett, vágányait az úttest két oldalára fektették. Áramellátását a Damjanich utcai áramfejlesztő telep üzembe helyezéséig a Pálffy utcai erőmű biztosította. Villamosközlekedés e szakaszon 1896. december 7-én kezdődött, egyúttal hivatalosan megszűnt az erre járó lóvasutak forgalma. A kék-fehér jelzőtárcsás óbudai és a fehér-sárga tárcsával jelölt zugligeti közvetlen villamoskocsik ezt követően a Károly kaszárnyától indultak, a Nyugati pályaudvarig közlekedő elektromos vaskerekűek az újpesti járattal megegyező fehér színű jelzőtárcsákkal voltak ellátva. 6 6 Forgalmi változások 1897-ben Üj villamosjárat forgalomba helyezésével indult az új esztendő. Még 1896 májusában hozzáfogtak a Budapestvidéki Villamos Közúti Vasút újpest-rákospalotai lóvasútjának átépítéséhez, és szeptember 19-én a Palota-Újpest vasútállomásig vezető újpesti, december 28-án pedig rákospalotai szakaszán került sor műtanrendőri bejárására. 67 Elsőként 1897. január l-jén közlekedett menetrendszerinti villamos a BKVT újpesti végállomásától a Váci út-Árpád út-István utca-Vasút utca-Rákospalota, mai Szilágyi utca-Vasút utca-Kert köz útirányban. 68 Szintben keresztezték a villamosok a budapest-marcheggi vasút vágányait. Az István utcai, valamint részben a mai Szilágyi utcai vonalrészek kivételével kettősvágányú pálya létesült. 3146 méterre számolták a vonal teljes hosszúságát. Forgalmi telepe a Kert közben helyezkedett el a korábbi lóvasúti kocsiszín területén, ahol egy négyvágányos, vizsgálóaknával ellátott csarnokot emeltek a villamosok számára. 6 9 Vontatási energiát a BKVT Pálffy utcai áramfejlesztő telepe biztosított. 7 0 Megállapodás született a két cég között az üzemkezeléssel kapcsolatban is, melynek értelmében a BVKV járműveinek megérkezéséig a BKVT adta a kocsikat, és a forgalmi személyzet is az anyavállalat állományából került ki. 7 1 Mint említettük, e viszonylatnak korábban - lóvasútként - a Nyugati pályaudvarnál volt végállomása, csak az Újpestig tartó Külső Váci úti vonal 1896. május 30-iki villamosításával rövidült le. 1897. január 5-től ismét forgalomba helyezték a hosszú, Nyugati pályaudvar-újpest-rákospalotai viszonylatot, immár villamos üzemmel. 7 2 A járaton futó vaskerekűek kék alapon fehér vízszintes sávval ellátott tárcsával közlekedtek. Ló- és villamosvasúti átszállóhely a Károly körúton, a Károly kaszárnyánál «MBJ, 1896. december 5. In: BSzKOGy I., 612-616. o.; BKVT I. MFJ, II., XII. mell. 6 7 A szeptember 19-i műtanrendőri bejárás idején az üzemkezelés kérdése még szabályozás előtt állt, ezért a hatóság ekkor még nem adta meg hozzájárulását a villamosvasúti forgalom indulásához. 6 8 Közérdek, 1897. január 3.; Társadalmi Lapok, 1897. január 1. 6 9 BVKV I. MFJ, 6. o. 7 0Uo., 9. o. 7 1 BFL XI. 1515. MBJ, 1896. szeptember 19. 177
