Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 2. 2012 (Budapest, MMKM, 2013)

Krizsán Sándor: Budapest és környéke lóvasútjainak villamosítása 1896-1898-ban

két áramszedőnyelvet bekapcsoláskor tor­ziós rugók feszítették szét és szorították a munkavezetékhez. 3 6 A felsővezetékkel való kapcsolatot Siemens-Halske rendszerű, líra vagy más néven lant alakú áramszedő ken­gyel biztosította. 3 7 A BKVT villamosvasúti üzeme első üte­mének kiépítésével a társaság 90 db motor­kocsit, illetve 20 db nyitott kocsiszekrényes és 20 db harmadosztályú, zárt szekrényes pótkocsit rendelt. Megjegyzendő, hogy a gyárak csak a járműszerkezeti részt készí­tették el, a villamos-berendezést a BKVT kocsiszínjeiben szerelték be. 3 8 A motorko­csik közül 50 darab - 1-50 pályaszámú - fo­gaskerékhajtással rendelkező kétmotoros, és 30 db - 51-80 pályaszámú - lánchajtással bíró egymotoros kivitelben készült a buda­pesti Schlick-féle Vasöntő és Gépgyár Rész­vénytársaságnál. Később a kétmotoros A, míg az egymotoros változat B típusjelzést kapott. Ezen felül valószínűleg a gyártó­kapacitás kötöttsége és a viszonylag szoros határidő miatt az aradi Weitzer János Gép-, Waggon- és Vasöntöde Részvénytársaságtól is rendeltek 10 db kétmotoros kocsit, ame­lyek 121-130 pályaszámokon keltek életre. 39 Mind a 90 darab jármű hat oldalablakkal ellátott kocsiszekrényének hosszúsága 8240 mm, tengelytávolsága 1680 mm volt, 26 ülő és 22 álló utas szállítását lehetett velük vé­gezni. 4 0 Hajtásukról egy vagy két B 17/30 típusú, 20 lóerős erőforrás gondoskodott. A hosszú szekrény alá épített rövid tengely­távú alváz hibája korán jelentkezett, a jár­művek menet közben erősen himbáltak, így több hasonló paraméterrel rendelkező mo­torkocsi gyártatásától eltekintettek. 41 H l-es pályaszámú I. osztályú A típusú motorkocsi Az első 10 db, 91-100 pályaszámú har­madosztályú pótkocsi nyitott peronnal épült, majd az utólagosan rendelt 131-140 pályaszámú második tízes sorozat már a motorkocsikéval megegyezően üvegezett peronnal készült. 7540 mm-es rövidebb szekrényük és szintén 1680 mm-es tengely­távjuk által e járművek menettulajdonsága jobb lehetett az előbb említett motoros ko­csikénál. 4 2 E hat keskenyebb oldalablakkal ellátott mellékkocsik 21 ülő- és 27 álló utas befogadására voltak alkalmasak. 4 3 A 101­120 pályaszámú nyitott, nyári pótkocsik 3 6 Dr. Medveczki Ágnes: Az alsóvezetékes áramszedés tárgyi emlékei. In: A Közlekedési Múzeum Évkönyve IV. 1976-1978. Szerk.: Dr. Czére Béla. KÖZDOK, Bp., 1979., 604. o. 3 7BKVT I. MFJ, 54. o. 3 8 Az első motorkocsik készre szerelését részben az újpesti telepen, részben pedig a BVKV rákospalotai lóvasúti kocsiszínjében végezték. 3 9 A Weitzer-féle motorkocsik kivitele - egykorú fotográfiákon láthatóan - némileg eltér a többi, Schlick-gyári járművektől. Homlokfalukon a pályacsengő és a pályaszám között nem volt vízszintes díszléc, viszont a hom­lokfal töréseinél az ablakok között vékony sötét osztóléc figyelhető meg. A peron és utastér közötti válasz­falakat a peron felől csak alul festették barnára, felül az oldalablakok vonalában alkalmazott világos színt használtak. 4 0 A 48-as pályaszámú motorkocsi díszesebb kivitelű „bizottsági kocsi" volt. Egyedisége tetőfelépítményének kivitelében is megmutatkozott, az ugyanis a sorozati kocsikétól eltérően nem ért véget a peronfalak von­alánál, hanem íves vonalban a jármű homlokfaláig húzódott. 4 1BKVT I. MFJ, XX. mell. 4 2 Uo. 169

Next

/
Oldalképek
Tartalom