Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 2. 2012 (Budapest, MMKM, 2013)

Krizsán Sándor: Budapest és környéke lóvasútjainak villamosítása 1896-1898-ban

két áramszedőnyelvet bekapcsoláskor torziós rugók feszítették szét és szorították a munkavezetékhez.

3

6 A felsővezetékkel való kapcsolatot Siemens-Halske rendszerű, líra vagy más néven lant alakú áramszedő kengyel biztosította.

3

7 A BKVT villamosvasúti üzeme első ütemének kiépítésével a társaság 90 db motorkocsit, illetve 20 db nyitott kocsiszekrényes és 20 db harmadosztályú, zárt szekrényes pótkocsit rendelt. Megjegyzendő, hogy a gyárak csak a járműszerkezeti részt készítették el, a villamos-berendezést a BKVT kocsiszínjeiben szerelték be.

3

8 A motorkocsik közül 50 darab - 1-50 pályaszámú - fogaskerékhajtással rendelkező kétmotoros, és 30 db - 51-80 pályaszámú - lánchajtással bíró egymotoros kivitelben készült a budapesti Schlick-féle Vasöntő és Gépgyár Részvénytársaságnál. Később a kétmotoros A, míg az egymotoros változat B típusjelzést kapott. Ezen felül valószínűleg a gyártókapacitás kötöttsége és a viszonylag szoros határidő miatt az aradi Weitzer János Gép-, Waggon- és Vasöntöde Részvénytársaságtól is rendeltek 10 db kétmotoros kocsit, amelyek 121-130 pályaszámokon keltek életre.

39 Mind a 90 darab jármű hat oldalablakkal ellátott kocsiszekrényének hosszúsága 8240 mm, tengelytávolsága 1680 mm volt, 26 ülő és 22 álló utas szállítását lehetett velük végezni.

4

0 Hajtásukról egy vagy két B 17/30 típusú, 20 lóerős erőforrás gondoskodott. A hosszú szekrény alá épített rövid tengelytávú alváz hibája korán jelentkezett, a járművek menet közben erősen himbáltak, így több hasonló paraméterrel rendelkező motorkocsi gyártatásától eltekintettek.

41 H l-es pályaszámú I. osztályú A típusú motorkocsi Az első 10 db, 91-100 pályaszámú harmadosztályú pótkocsi nyitott peronnal épült, majd az utólagosan rendelt 131-140 pályaszámú második tízes sorozat már a motorkocsikéval megegyezően üvegezett peronnal készült. 7540 mm-es rövidebb szekrényük és szintén 1680 mm-es tengelytávjuk által e járművek menettulajdonsága jobb lehetett az előbb említett motoros kocsikénál.

4

2 E hat keskenyebb oldalablakkal ellátott mellékkocsik 21 ülő- és 27 álló utas befogadására voltak alkalmasak.

4

3 A 101120 pályaszámú nyitott, nyári pótkocsik 3

6 Dr. Medveczki Ágnes: Az alsóvezetékes áramszedés tárgyi emlékei. In: A Közlekedési Múzeum Évkönyve IV. 1976-1978. Szerk.: Dr. Czére Béla. KÖZDOK, Bp., 1979., 604. o. 3

7BKVT I. MFJ, 54. o. 3

8 Az első motorkocsik készre szerelését részben az újpesti telepen, részben pedig a BVKV rákospalotai lóvasúti kocsiszínjében végezték. 3

9 A Weitzer-féle motorkocsik kivitele - egykorú fotográfiákon láthatóan - némileg eltér a többi, Schlick-gyári járművektől. Homlokfalukon a pályacsengő és a pályaszám között nem volt vízszintes díszléc, viszont a homlokfal töréseinél az ablakok között vékony sötét osztóléc figyelhető meg. A peron és utastér közötti válaszfalakat a peron felől csak alul festették barnára, felül az oldalablakok vonalában alkalmazott világos színt használtak. 4

0 A 48-as pályaszámú motorkocsi díszesebb kivitelű „bizottsági kocsi" volt. Egyedisége tetőfelépítményének kivitelében is megmutatkozott, az ugyanis a sorozati kocsikétól eltérően nem ért véget a peronfalak vonalánál, hanem íves vonalban a jármű homlokfaláig húzódott. 4

1BKVT I. MFJ, XX. mell. 4

2 Uo. 169