Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 1. 2009-2011 (Budapest, MMKM, 2012)

Kaján Imre: A mérnöki gondolkodás kialakulása és első emlékei Magyarországon

segítségét. (Sajnos csak említéséből ismert az a térkép, amelyet megyei mappákból rajzoltak egybe az egységes szabályozás tervének kidolgozásához.) De ha készítettek is tervet, mint ahogyan Gaszner Lőrinc készített a Berettyó-vidék árvizei ellen 1796-ban, azzal vetette el az ügyben érintett vármegyei birtokosok gyűlése, hogy „nem tudhatjuk, vajon a Tisza, a Hortobágy, a Berettyó, vagy valamelyik Körös öntötte-e el földjeinket" és bizony igaza is volt az obstruálónak! Mert azok a térképek, amelyekről ez is kiderült már, csak később születtek meg!

9 Elsősorban is azért, mert nem volt még a mérnöki tudomány azon a szinten, hogy nagy pontosságú háromszögelési hálózatokon alapuló térképeket készíthessenek. Ennek matematikai alapjait csak a 19. század első felében dolgozták ki, többekközöttVásárhelyiPál(1795-1846),areformkor legnagyobb hatású mérnöke, a Magyar Tudós Társaság tagja. O és azok a mérnöktársai, akik a nagy folyófelméréseket végezték, már az 1782-ben alapított Institutum Geometricum et Hydrotechnicumnak a hallgatói voltak. Európa első önálló mérnökképző intézetének az alapító levele híven kifejezi a 18. század végén a mérnökök elé állított legfontosabb feladatokat: „Általában, mivel igen nagy szükség van a földmérő, vízépítő és mechanikai tudományokra különösen Magyarországon, hol az előbbi századok háborúi és viszontagságai miatt a területi viszonyok rendezetlenek, s egész vidékek víz alatt állnak, mocsarakban fekszenek, ahol a malomgátak igen rosszul vannak megszerkesztve, nyilvánvaló ezen tudományok különös művelésének szükségessége."

1

0 Állami szolgálatba ezután csak itt ill. a Selmecbányái Bányászati Akadémián végzett mérnököket vettek fel, mert itt sokkal magasabb szintű tudást adtak, mint a különböző egyházi és rajziskolák, így a többi oskola „geometráinak" megyei és 9 Ezek a magyarországi folyómappációk térképei, amelyeket 1821-50 között a magyar kamarai és helytartótanácsi alkalmazásban álló mérnökkar készített. 1

0 Közli Zelovich Kornél: A magyar királyi József Műegyetem és a hazai technikai felső oktatás története. Budapest, 1922. p. 48. magánpraxis jutott. Nem véletlen a sok szintű képzés, mindenkinek jutott munka a 19. század első felének Magyarországán. Egy-két nyílású boltozott kőhidaktól a városi palotákig, a határés birtoktérképektől nagyon részletes szintezési adatokat tartalmazó vízrajzi felvételekig, malomgátaktól a gőzgépekkel hajtott összetett gépészeti berendezésekig terjedt a tervezési feladatoknak az a széles skálája, amelyet már - valamilyen szintű tudással rendelkező mérnöknek kellett elvégeznie. A mérnökök szerepvállalása, majd pedig kezdeményező-javaslattevő fellépése érezhető 5. ábra: Vízöblítéses vécé terve a 18. század végéről. Az ismeretlen mechanikus műve a gazdag megbízó különleges igényét szolgálta ki. (Magyar Nemzeti Levéltár Eszterházy családi levéltár T2 No.1085) volt, így a műszaki szakember hamarosan a közélet számon tartott szereplőjévé vált. A korszak társasági lapjaiban egymás mellett jelentek meg a politikusok írásai a színházi és divattudósításokkal, valamint a mérnökök gondolataival. Ahogyan ezek a lapok helyt adtak a politikai eszmecseréknek, ugyanúgy vitáztak a hasábokon a mérnökök is a legnagyobb érdeklődést kiváltó műszaki feladatokról: a leendő Pestbudai állóhíd ügye ugyanúgy megmozgatta a kor közvéleményét, mint a Duna gőzhajózása, ezzel összefüggően a Vaskapu zuhatagjainak szabályozása, vagy az 1838. évi nagy árvíz után a főváros árvízvédelme. Ez a nyilvánosság keltette ismertség és népszerűség(vágy) személyeskedésig menő vitákat is eredményezett a kor mérnökei között azzal, hogy sokszor a gyengébb képességű geometrák véleményeit is közölték a lapok, - = -y—t . Í.'jm - -'} 93