Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 1. 2009-2011 (Budapest, MMKM, 2012)

Ágoston Katalin: „8 óra munka - 8 óra szórakozás?" Munka és szabadidő a diósgyőri vasgyárban a 20. század második felében

A városi ember a hétvégéket kis házának a csinosítására, telkének a müvelésére fordít­hatta. Ezzel nemcsak a nagyvárosi „beton­dzsungelnek" fordíthatott hátat, de mintegy a társadalomból is kivonulhatott. 4.kép K.L. telke A dolgozatban szereplő adatközlők két kivételtől eltekintve nyugdíjasok, akik mára beépítették az életmódjukba a kertet, a kerti munka szeretetét. A nyugdíjas adatközlőkre jellemző, hogy kétlaki életet folytatnak, nyáron kint laknak a telken, télen pedig visszaköltöznek a városi lakásukba. A téliesített vízvezeték pedig lehetővé teszi az akár egész éves kinttartózkodást a telkeken, mert jellemző ezekre a dűlőkre, hogy a könnyebb megélhetés reményében kiköltöznek a városból ezekbe a félkomfortos lakásokba. Míg az 50-60­as években zömmel a „gyáristák" és a bányászok voltak a tulajdonosai ezeknek a telkeknek, napjainkban ilyen homogén tulajdonosi közösségek már nincsenek. Két adatközlőre, aki még aktívan dolgozik, jellemző, hogy már nem művelik a kertjüket, csupán kikapcsolódni járnak oda „bulizni. Nekem már tényleg csak arravan. hogy kimegyünkbulizni, haverokkal szülinapok, névnapok. De akkor olyan kint alvás 2-3 napos. Szombat-vasárnap, de az, hogy már gondozni, arra már nem nagyon van idő, annyi hogy a gazt lekaszálom... " 2 3. Az adatközlőkben közös, hogy szelíd nosz­talgiával emlékeznek vissza a telken eltöltött időre, amelyett nem csak a kerti munka töltött ki, hanem a szervezet és az „ad hoc" módon kialakuló baráti összejövetelek is. „Jó munkatárs körök alakultak ki ott a telken is, hogy hát szeretek főzögetni és akkor volt úgy, hogy 20-30 főnek is főztem és összejöttünk és főztünk, utána danoltunk. Jól éreztük magunkat hát. " 2 4 Összegezve az adatközlők arról számolnak be, hogy a nyugdíjas korosztály az, amely még aktívan műveli a telkét, a dolgozók pedig időhiány miatt már csak fenntartják a telküket csupán befizetik a közös költséget. Két aktívan dolgozó adatközlő szerint már nem olyan idilli az élet a kertekben, mint a 70-es években volt, sok a lopás a telkeken és a szomszédsági viszonyok is megváltoztak. Egyes elhagyottabb területeken a hétvégi házakat feltörték és beköltöztek. Talán a legrosszabb a hely­zet a Lyukóbányán 2 5, ahol a valaha virágzó völgy­ben ma a legszegényebbek laknak a főleg komforttalan hétvégi házakban. A perecesi és kom­lóstetői beszélgetőtársaim mind arról számolnak be, hogy az ő telkeiken nem jellemzőek a lopások és betörések, azonban elmondásuk szerint „elhidegültek egymástól az emberek". Irodalomjegyzék: 90 éves kertmozgalom. Észak-Magyarország, 2006. szeptember, 9. szám Közhasznú egyesület. Észak-Magyarország, 2006. szeptember, 9. szám Kertszövetkezetek. Észak Magyarország, 1971. 27. évf. 239. sz. Nyitray Péter Városélelmezés és földreform. Vámos Jenő. 1915. Szociológiai könyvtár. Budapest. Szabadidő ma és holnap. Sándor György. Társadalmi Szemle, 7. sz. 1970. 76. Diósgyőr és Vasgyári Hírlap. 1920. április 12. 2 3 K.M. Interú részlet 2 4 I.J. Interjúrészlet 2 5 Lyukóbánya Miskolc mellett fekszik. 30

Next

/
Oldalképek
Tartalom