Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 1. 2009-2011 (Budapest, MMKM, 2012)

Alvári Csaba: Románc telefonon

Alvári Csaba: Románc telefonon 1885-ben a vasút már nem volt újdonság Magyarországon. Petőfi Sándor csaknem 40 évvel korábban írta meg Vasúton című versét. 1885-ben a telefon sem volt már újdonság. Néhány évvel korábban - 1877-ben - ismerkedett meg hazánk a telefonnal, és 1885-re néhány helyen megindult a hálózatépítés is. Pálffy Albert könyvében, az Egy mérnök regényében, amely 1885-ben jelent meg (kiadó: Kisfaludy Társaság, Budapest, 1885, két kötetben), ennek a két, viszonylag új technikai eszköznek fontos szerepe van az események alakulásában. Nem véletlenül említettem az előzőekben Petőfi Sándort. Pálffy Albert (Gyula,1820- Budapest, 1897) és Petőfi jó barátok voltak, a forradalom és a szabadságharc néhány fontos eseményében együtt vettek részt. Ezek közül bizonyára Pálffy számára is 1848. március 15. volt az, amire a legszívesebben visszaemlékezett. A szabadság­harc bukását bujkálás, rövid ideig tartó száműzetés követte. Aztán később visszatért az újságíráshoz és a politikához. Szépirodalommal szinte nem is foglalkozott. Öreg korában, Gyulai Pál biztatására kezd ismét írni. Pálffy Albert napjainkban nem tartozik az ismert írók közé. Jelentősebb kortársai voltak, például Petőfi, Jókai, Mikszáth. Mikszáth elismerte, hogy Pálffynak volt bizonyos szerepe a magyar regényírói, és főleg az újságírói stílus kialakításában, azonban középszerű írónak tekin­tette, aki még élete során kihullott az olvasók emlékezetéből. így értékeli napjaink irodalom­történet írása is. Az Egy mérnök regénye számomra nem az irodalmi értékei miatt érdekes, ilyen vonat­kozásaival nincs szándékomban foglalkozni. A regény egy részletében a telefonnak fontos szere­pe van a cselekmény kibontakozásában. A korabeli újsághirekből jól tudjuk, hogyan fogadták 1877. végén az emberek a telefont. Ekkoriban a az orosz­török háború mellett a telefonnal kapcsolatos hírek voltak a legfontosabbak. Naponta jelentek meg ilyen témájú írások, és a lapok (a forrás megjelölésével) egymás híreit is átvették.' Ha valakinek az volt a vágya, hogy felkeltse az emberek érdeklődését, írjanak róla az új­ságok, elég volt, ha telefonkészüléket vásárolt, és azt nyilvánosan bemutatta. Sok tudósítást olvashatunk a telefonnal tett kísérletekről. A készüléket kipróbáló társaság általában énekelt, beszélt, fütyült, hangszereket szólaltatott meg, és kíváncsian figyelte, milyen hangélményben lesz része.A lapok többnyire azt is közlik, milyen távolságon sikerült kapcsolatot teremteni. Arról azonban nem írnak, hogyan építették ki a vonalt, és arról sem szólnak a hírek, mi történt a telefonokkal kipróbálásuk után. Pálffy Albert regénye azért érdekes, mert röviden ugyan, de erről is szó van benne. A regény főszereplője vasútépítő mérnök, aki az észak-keleti vonal építése során, Zemplén-megyében, véletlenül ismerkedik meg azzal a gyereklánnyal, akivel aztán később megszeretik egymást, és végül össze is házasodnak. A történet azért nem ilyen egyszerű. A lányt az anyja egy másik férfihoz akarja hozzáadni, de a menyasszony megszökik az esküvő elől. Ezután a mama úgy dönt, hogy apácának adja a lányát. Tervét gyorsan meg is akarja valósítani. Vonaton szándékozik lányát a kassai apácazárdába vinni. A mérnöknek tennie kell valamit, ha el akarja nyerni a lány kezét. Ezen a ponton jelenik meg a telefon, ami a legfontosabb eszköz lesz a mérnök tervei­nek végrehajtásában. A mérnök, hogy jövendőbeli feleségét megmentse a zárdától, megszervez egy vonatrablást. Ez a történet ma a vadnyugatra emlékeztet bennünket. Bár vonatrablás történt nálunk is -Rózsa Sándor úttörő volt ezen a területen -, 1 Alvári Csaba: A telefon történetének kezdetei hazánkban - 130 éves a telefon Magyarországon. In: Technikatörténeti Szemle XVII. Budapest, 2007. 31

Next

/
Oldalképek
Tartalom