Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 1. 2009-2011 (Budapest, MMKM, 2012)

Ágoston Katalin: „8 óra munka - 8 óra szórakozás?" Munka és szabadidő a diósgyőri vasgyárban a 20. század második felében

Később a kertekben nagyobb, már szoba-konyhás épületek is épülhettek 35 m

: alapterülettel. „80ban építettem egy 30 m

2-es kis házat és már most tizenhetedik éve ott vagyunk kint az asszonnyal a Bulgárföldön is, megvan a kis 1,5 szobás lakásunk, de nekem 37 év bányász, föld alatti munka után, nekem nagyon kellett a levegő, és ott jól érezzük magunkat, itt van 5 percre a 6-os busz megállója is."

1

1 A komlóstetői

1

8 adatközlő elmondása szerint is művelhetővé kellett tenni a megkapott földerültet, majd csak ez után kezdhettek neki az építkezésnek. „Mi voltunk az elsők, akik elkezdtünk ott irtani meg építkezni is, az első ház meg teleknek nevezett valami a miénk volt. Édesapám hajtás ember volt én még akkor kicsike voltam, 44-45 éve. Most vagyok 56, hát tizenéves koromban már ott voltam, fűrészeltem, ástunk, nem volt könnyű, mert hatalmas sziklás terület az egész és a sziklát felszedni, hogy arra házat lehessen építeni. Nem egy egyszerű játék volt, meg az a nagy sűrű gazos valami, de most már csodaszép"

1

9. 3. Kép K.M. komlóstetői telkén álló ház 1

7 I.J. Interjúrészlet 1

8 A Komlóstető a Vasgyártól délre a Bükk nyúlványára kapaszkodik fel egészen a gerincig, Miskolctapolca északi pereméig. A Komlóstető a kohászok számára épített lakóhely volt. Később Miskolctapolca irányában hétvégi telkeket is kijelöltek. K.M.-nek Komlóstetőn van a hétvégi telke, amelyet édesapja vett a 60-as években, aki az LKM termelési osztályvezetője volt akkor. 1

9 K.M. Interjúrészlet A kertek kialakítása után a tulajdonosok általában építkezni kezdtek. A házakban és kertekben található tárgyakról könnyen felismerhető volt, hogy ki, hol, melyik üzemben, vállalatnál dolgozott. A hétvégi telkek kijuttatása nem csak a vasgyár és a bányászati üzemek feladata volt, hanem a többi munkahely is megteremtette ennek a formai lehetőségeit. „Régen mindig azt mondták onnan lehet tudni ki hol dolgozik, hogy elég volt megnézni a házát, hogy miből épült. Ez tényleg így volt, mit tudom én, hát, aki a volánnál dolgozott, azoknál az erkély úgy volt megcsinálva, hogy busz ablakok voltak berakva, el lehetett húzni ugyanúgy, mint a buszokon. Aki a vasútnál, volt annak le volt téve egy nagy rozoga vasúti szerelvény, abba laktak, amíg a házat fel nem építették, meg lehetett tudni, hogy ez meg ez meg ez, ki hol dolgozik. "

2

0 A beszélgetőtársak egybehangzóan állították, hogy szabadidejük 90%-át a kerti munkával töltötték el. A napi munka végeztével, gyakran töltötték a szabadidejüket a kert művelésével. „A műszak után az ember maga tudta, hogy mit kell csinálnia, ha permetezni kell, ha metszeni kell, ha kapálni kelletett, ezeket a dolgokat el kellett végezni, ha már akarta, hogy valamit termeljen is az ember."

2* Egy másik adatközlő a kertben eltöltött időt a nyaraláshoz hasonlítja „többet ér ez, mint a Balaton"

1

2. Összefoglalva, a kerti munka idény-jellege meghatározta azon emberek életmódját, akik eredményesen termelni akartak a földjeiken. A nyugdíjas adatközlők mind büszkén emlékeznek vissza a mezőgazdasági díjakra és versenyekre. Egyik adatközlő (K.L.) többször nyert versenyeket a megtermelt zöldségekkel, gyümölcsökkel. Jellemző, hogy a kerttulajdonos házaspárok közösen művelték a földet és a gyerekeik már nem kapcsolódtak be szervesen a kertészkedésbe. Összességében elmondható, hogy a magánszféra erősödését is jelentette a hétvégi telkek megjelenése, megszerzésének a lehetősége. 2

0 K.M. interjúrészlet 2

1 I.J. Interjúrészlet 2

2 K.L. Interjúrészlet 29