Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 1. 2009-2011 (Budapest, MMKM, 2012)

Próder István: A környezetvédelem történeti előzményei Magyarországon

Magyarországon eddig még nem működő vegyé­szeti iparág megalakulását, illetve nagyiparrá válását és fejlődését. Ezek közé tartozik elsősorban a mütrágyagyártó ipar. A nagyipari termelés, a konkurencia harc további műszaki fejlesztést követelt annak valamennyi gazdasági és környezeti hatásával együtt 4 4. 1898. A hazai kőolajfinomítók már több mint 100 ezer t kőolajat dolgoztak fel. A termelt össztermék mennyiségének 3A része volt világító petróleum, 7%-a benzin, 12%-a kenőolaj. A gáz­olaj aránya 1% volt és az összes többi termék részesedése összesen csak 5%. A világító petróleum főtermék mellett az egyéb termékeket gyakran nem tudták hasznosítani. Nehézséget okozott a lepárlásnál keletkező benzin, amelyet pl. Fiúmé­ban a Kőolajfinomítógyár Rt. (Magyarország első nagyipari finomítója) vagy a tengerbe bocsátott, vagy óriási gödrökben összegyűjtött. Ezt időnként felgyújtották és elégették 4 5­4 6. 1904. RICHTER GEDEON (1872-1944) gyógyszerész, a modern magyar gyógyszeripar megteremtője engedélyt kapott állati szerveknek vágóhídon való gyűjtésére. Azállatiszervekbőlelő­állított első organoterápiás készítmények új feje­zetet nyitottak meg a gyógyítás történetében. A ko­moly siker nyomán az összegyűjtött anyag feldol­gozását ezután már gyári méretekben folytatták 4 7. 1907. Az Első Pesti Spódium- és Enyvgyár Rt. létrehozta a Phönix Kénsav- és Vegyitermékek Gyár Rt.-t abból a célból, hogy a Szatmár-megyei Alsófernezely községben levő ezüstére-pörkölő gázainak hasznosítására kénsavgyárat létesítsen. A kincstári kohó ércpörkölőiből nagy meny­nyiségben kijutó kéndioxid tartalmú gázok a kör­nyék növényzetét tönkretették, amiért a birtokosok a kincstár ellen kártérítési perek sorát indították és nyerték meg. 1908-tól a kártékony gázokat elnyeletve és feldolgozva itt 59 Be°-ú koncentrált kénsavat készítettek 4 8. 1913. Megépült az Óbudai Gázgyár, amely a kor színvonalán álló, nagykapacitású létesítmény volt. Négy kemenceblokk épült, összesen 78 db regeneratív gáztüzelésű Koppers szénlepárló kamrával. A kemencék fűtéséhez szükséges gene­rátorgázt 12 db Kerpely generátorban állították elő. Szénszállító berendezés, kokszfeldolgozó üzem, kátrány- és ammónialeválasztó, naftalinmosó, elő­és utóhűtők, kéntisztító, ammóniumszulfát elő­állító üzem tette korszerűvé a gázgyárat, amelyhez megfelelő segédüzemeket építettek. (Saját áram­fejlesztő telep, dunai vízmű, külön vasúti pálya­udvar tartozott a gyárhoz) 4 9­5 0. 1916. A magyaróvári lőporgyárban létre­hoztak egy Ostwald-rendszerű salétromsav üzemet. Ehhez az új eljáráshoz szükséges ammóniát a gáz­gyárak gázvizéből fedezték. Összegyűjtötték a gáz­vizből nyert ammóniumszulfátot és ezt nyers­anyagként használták fel 5 1. 1918. A hadvezetőség megbízta a Chinoint a Németországban gyártott „Lost" (mustárgáz, diklór-dietilszulfid) letöltésével. A „Lost" tárolá­sára szolgált a 80-as évekig fennmaradt, ismert Chinoin-torony. A gáz letöltésére már nem került sor. A Duna vizében semmisítették meg 5 2. 4 4 A Hungária Műtrágya, Kénsav- és Vegyiipar Rt. 50 éve. Bp., 1941. 14-15. o. 4 5 Bontó-Cságoly-Halkovics-Schmidt-Thur: A magyar vegyipar rövid története. Kézirat, Bp., 1960. 59. o. 4 6 Tihanyi János: A kőolajfeldolgozóipar kialakulása Magyarországon és fejlődése az Osztrák-Magyar Monarchia időszakában. Magyar Kém. Lapja, 29. 1974. 3. sz. 138. 4 7 Bontó-Cságoly-Halkovics-Schmidt-Thur: A magyar vegyipar rövid története. Kézirat, Bp., 1960. 104. o. 4 8 Bontó-Cságoly-Halkovics-Schmidt-Thur: A magyar vegyipar rövid története. Kézirat, Bp., 1960. 87. o. 4 9 Bontó- Cságoly-Halkovics-Schmidt-Thur: A magyar vegyipar rövid története. Kézirat, Bp., 1960. 115.0. 5 0 Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt: A gázszolgáltatás fejlődése Magyarországon. Bp., 1971. 8-9. o. 5 1 Bontó-Cságoly-Halkovics-Schmidt-Thur: A magyar vegyipar rövid története. Kézirat, Bp., 1960. 139. o. 5 2 Bontó-Cságoly-Halkovics-Schmidt-Thur: A magyar vegyipar rövid története. Kézirat, Bp., 1960. 149. o. 202

Next

/
Oldalképek
Tartalom