Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 1. 2009-2011 (Budapest, MMKM, 2012)
Próder István: A környezetvédelem történeti előzményei Magyarországon
odáig is elmentek, hogy a telepet egyszer fel is gyújtották 3 6. 1872. Az ekkor kiadott ipartörvény (1872. évi VIII. törvény) rendelkezései utalnak az ipari eredetű környezeti ártalmak megelőzésére és elhárítására is. A törvény 8. §-a kimondta, hogy: „ha valamely iparág gyakorlása oly üzlettelepek felállításával jár, melyek fekvésük, vagy az üzlet minéműsége által a szomszéd birtokosokat vagy lakókat avagy egyáltalában a közönséget háborgatják, megkárosíthatják, vagy veszélyeztetik, ily telepek ... csak iparhatósági engedély alapján állíttathatnak fel" 3 7. 1874. A budapesti egyetem ekkor létesített Közegészségtani Tanszékén FODOR JÓZSEF (1843-1901) orvosprofesszor megkezdte a főváros levegőjének vizsgálatát. Véleménye szerint: „A légkört illető tudományos észlelések körül egészségtani szempontból a legfontosabbak azok, amelyek a szénsavra, az ammóniákra, az ózonra, a porra, a szervezett testecsekre vonatkoznak; igen fontosak továbbá a légkör hőmérsékletére, nedvességére, súlyára, mozgására, valamint az esőzésekre kiterjedő vizsgálatok is". A vizsgálatok céljára megfelelő módszereket dolgozott ki. Ilyen jellegű kutatásokat a világon az elsők között szervezett meg, munkássága úttörő jellegű volt és világszerte ismertté vált 38,39,4 0. 1870-es évek Budapesten a városrendezés miatt a „Váczi úton" (ma Bajcsy Zs. út) minden 3 6 Bontó-Cságoly-Halkovics-Schmidt-Thur: A magyar vegyipar rövid története. Bp., 1960. 12-13.0. 3 7 A környezetvédelem jogi kézikönyve. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Bp., 1981. 55. o. 3 8 Mórik József: A hazai levegőegészségügyi kutatások közel száz éve. Időjárás 74. 1970. 5-6. sz. 368. o. 3 9 Dr. Gerlach György: Környezetminőség és környezetvédelem Magyarországon. Műszaki Könyvkiadó, Bp., 1984. 90. o. 4 0 Dr. Hőgyes Endre: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának múltjáról és jelenéről. Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat, Bp., 1896. 675. o. földszintes épületet le kellett bontani és a belterületnek nyilvánított városrészben minden gyár működését be kellett szüntetni 4'. 1884. Megjelent az 1884. XVII. törvénycikk, amely az Ipartörvény megfelelő részeként környezeti kérdésekkel is foglalkozott és kiegészítette az 1872. évi VIII. törvény rendelkezéseit az iparhatósági telepengedélyekkel kapcsolatban 4 2. 1885. Megjelent a XXIII. törvénycikk a vízjogról, amelynek több paragrafusa foglalkozik környezetvédelmi kérdésekkel, így pl. a 24. § is 42 a. Eszerint: „A vizeknek ártalmas anyagokkal való megfertőztetése tilos. Hogy mily intézkedések szükségesek arra nézve, hogy gyárakból, bányákból és más vállalatokból hulladékok és más megfertőztetett vizek más vizekbe bebocsáthatók legyenek: az iránt a közegészségügy követelményei és a fennálló használatok tekintetbe vételével a hatóság intézkedik". 1885. KOSUTÁNY TAMÁS (1848-1915) és CSERHÁTI SÁNDOR (1852-1909), a Magyaróvári Gazdasági Akadémia tanárai a mezőgazdasági termelés fej lesztése érdekében, mind a gyakorlatban, mind publikációikban fokozottan szorgalmazni kezdték a műtrágyák használatát. Ez az év kezdete hazánkban a műtrágyahasználat terjedésének 4 3. 1890. jún. 12. Megalakult a Magyar Általános Kénsav, Műtrágya és Vegyipar Rt., budapesti székhellyel. 1892. júl. 12-én a társaság nevét Hungária Műtrágya-, Kénsav- és Vegyiipari Rt.re változtatták. A részvénytársaság megalapítása teremtette meg hazánkban a kénsav nagyipart. Ezen túlmenőleg lehetővé tette egy sor 4 1 Bontó-Cságoly-Halkovics-Schmidt-Thur: A magyar vegyipar rövid története. Kézirat, Bp.,1960. 40. o. 4 2 Dr. Chyzer Kornél: Az egészségügyre vonatkozó törvények és rendeletek gyűjteménye., 1854-1894. Budapest, 1895. 228.0. 42 ,XXIII. Törvényczikknek a vízjogról rendelkező szakaszai, 1885. 4 3 A Hungária Műtrágya, Kénsav- és Vegyiipar Rt. 50 éve. Bp., 1941. 12. o. 201
