Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 1. 2009-2011 (Budapest, MMKM, 2012)
Próder István: A környezetvédelem történeti előzményei Magyarországon
néven. Célja a mocsaras területek lecsapolási munkáinak, a folyószabályozási feladatok előkészítésének szervezése, tervezése volt. A szabályozatlan felszíni vízfolyások, a sekély tavak, a nagy kiterjedésű mocsarak vize többnyire nem volt alkalmas emberi fogyasztásra, sőt az egészséget károsította. A vizek közvetítésével terjedtek szét nagy területeken a kórokozó baktériumok és okoztak járványokat 2 8. 1840. Kiadták az 1840. év XVII. törvénycikket, „A gyárak jogviszonyairól", amely egyik első ipari vonatkozású törvényünk. Foglalkozik többek között a gyárak létesítésének feltételeivel, az alkalmazottak juttatásaival 2 9. 1840. Megjelent a vizekről és csatornákról szóló 1840. évi X. törvény, amelynek 14. §-a szerint: „a vizek vagy csatornák ágyaiba szemetet, földet vagy trágyát hordani... 100 Ft, vagy egy hónapi árestom büntetése alatt tiltatik" 3 0. 1842. WÁGNER DÁNIEL (1800-1890), az első magyar vegyészdoktor az arzénmérgezések kérdéseivel is foglalkozott. Elsősorban azt kereste, hol fordulhat elő nálunk arzénmérgezés. Megállapította, hogy a felvidéki ezüst, réz, stb. ércek csaknem mindig kén vagy arzéntartalmúak, s mint ilyenek mérgezőek lehetnek. 1842-ben a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók besztercebányai vándorgyűlésén rendkívül szenvedélyes hangon szólalt fel: „Az emberiség nevében hívom fel tehát Önöket uraim, kik figyelemre méltatják az ember becsét...", akadályozzák meg az arzénmérgezések lehetőségét. Úgy tartotta WÁGNER, hogy azok a körülmények, amelyek között az ércek pörkölése folyik, súlyos veszélyek hordozói, mert: „... E munka... itt Zólyomban, s több más helyeken alkalmunk van szemlélni, félig 2 8 Dr. Gerlach György: Környezetminőség és környezetvédelem Magyarországon. Műszaki Könyvkiadó, Bp., 1984. 49. o. 2 9 1840: XVII. Törvény-czikkely. „A gyárak jogviszonyairól". 1840. 3 0 A környezetvédelem jogi kézikönyve. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Bp., 1981. 55. o. nyitott fakunyhókban és rövid kéményű kemenczékben vitetik véghez". Úgy tartotta, hogy az ércpörkölésnél keletkező arzénessav (az általa is használt nyelvújítási kifejezés szerint: mirélecssav): „Olly test, melly minden életműves lényegre gyakorlott ártalmas hatására nézve valamennyi életműtlen mérgeket felül múl" 3 13 2' 3 3. 1850. A Pozsony megyei Czaj la község területén TSCHIDA FERENC kénsavgyárat alapított. Itt kezdték meg először hazánkban az ólomkamrás kénsavgyártást és nyersanyagul itt használtak először kén helyett kénkovandot (pirit) 3 4"' 34 b. 1855. Pozsonyban felépítették az első hazai világítógáz gyárat, amely új korszakot jelentett a háztartás és közvilágítás területén. A századfordulóig kiépített gázgyárak hálózata (26 városban 28 gázgyár), a városkép és környezet gyökeres változását hozta magával 3 5. 1863. A vágóhídon felhalmozódó hulladék - elsősorban a csont - feldolgozására Pesten, a jelenlegi Soroksári u. 140. sz. telken spódiumgyár jött létre. Működését nehezítette a környék lakosságának tiltakozása a bűzös üzem ellen. Bár a nehezen eltüntethető, egészségtelen hulladék feldolgozása fontos volt, a gyár nem sokat törődhetett a közelben élők érdekeivel, mert azok 3 1 Wágner Dániel: Az érezek pörkölése egészség-rendőri és vegytani tekintetben. A M. Orv. és Természetvizsg. Münk. 1843. 15-17. o. 3 2 Szathmáry László: A kémia története hazánkban. Kézirat, 1939. 1212. o. 3 3 Dr. Szökefalvi-Nagy Zoltán: Az első magyar vegyészdoktor: Wágner Dániel (1800-1890). Az Egri Tanárképző Főiskola Füzetei, 370. sz. Különlenyomat a Főiskola Evkönyve III. kötetéből. Eger, 1965. 384. o. 3 4'Bontó László: Néhány adat a magyar vegyipar történetéhez. Magy. Kém. Lapja, 17. 1962. 12. o. 34 bPróder István: 150 éve kezdődött hazánkban az ólomkamrás kénsavgyártás. Magy. Kém. Lapja, 55. 2000. 413. o. 3 5 A Magyar Vegyészeti Múzeum kiállításai: A világítógázgyártás története, Várpalota 200
