Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 1. 2009-2011 (Budapest, MMKM, 2012)

Kovács Ottó: Zarzetzky József gyufagyárai - egy híres iparos munkássága

Az 1867. április 1. és november 3. között fennálló kiállítás a Mars - mezőn, 68.7 hektár nagyságú kiállító területen épült fel, ahol is 41 ország 52 ezer kiállítója mutatta be termékeit. A III. Napóleon császár által ünnepélyesen megnyitott világtárlatra a világ fejlett országaiból érkező 11 millió, de más becslések szerint 15 millió érdeklődő látogatott el.

1

9 A gyár gyufaiparban betöltött szerepét Párizsban is elismerő éremmel jutalmazták. Zarzetzkyt a siker szervezeti újításokra sarkallta, felismervén, hogy a kiegyezés után kezdődő szabad verseny élmezőnyében maradást a termelés bővítése és új piacok megszerzése biztosíthatja. Ennek alapfeltétele a tőkekoncentráció volt, ezért a gyár 1868 júliusában - Zarzetzky Részvénytársaság néven szerveződött újjá. Az 1870-ben készült részvénytársasági összeírás szerint a vállalat 600.000 forint tőkével rendelkezett, amelyből 250.000 forintot részvénypapírokba fektetett.

2

0 Néhány évnyi rövid fellendülés után, 1870ben már kezdenek a válság jelei mutatkozni a gyárban. A vállalatfizetési nehézségekkel küzd, nagyobb összegű jövedelemadójának hátralékára havi részletekben való törlesztésért folyamodik. Beadványiban hivatkozik az üzleti forgalom általános pangására, arra a körülményre, hogy kintlévőségeit sem tudja behajtani, illetve arra, hogy összeg elvonása fennakadást eredményezne a termelésben is, mivel a munkások fizetését veszélyeztetné, akiknek ekkor 1600 forintot fizettek ki hetenként munkadíj fejében.

2

1 1872 végén már érezhető volt az 1873-ban általánossá váló gazdasági - túltermelési válság hatása, ezért a részvénytársaság 1872 végén feloszlatta önmagát. Az ekkor már csak 300 főt foglalkoztató gyár hivatalos felszámolása 1874 elején történt meg. A közel 40 éven át gyufaiparral foglalkozó Zarzetzky átmenetileg profilt váltott, és rövid ideig kőolaj és faáru fuvarozással foglalkozott. A Váci úti gyárat sem számolta fel, azt telephelynek használta és kisebb építkezéseket is végeztetett. 1878-ban elhunyt felesége, róla 1880-ból van híradásunk, ekkor kérelmet nyújtott be egy 12 gyufa szárítóhelyiség építésére, a terv azonban nem valósult meg. Zarzetzky József szorgos munkával töltött élete 1885.május25-énértvéget.Agyufagyárműködésének megszűntével a váci utca 117 szám alatti telket eladták és 1911-ben Hirmann Ferenc itt nyitotta meg Fémöntöde és Fémárugyárát. Zarzetzky idősebb fia - József - még apja életében folytatta a családi vállalkozást, és a Bárány utcai első gyárhoz közel, a Gyár utca 29. szám alatt üzemeltetett gyufagyárat ifj. Zarzetzky József és Társa néven. A gőzgéppel is felszerelt, kis létszámú munkással üzemelő gyár, melynek raktára a Szerecsen utca 6. szám alatt volt, 1877-ben szüntette be működését, a gyufagyárak sorából hivatalosan csak 1933-ban törölték. Függelék A váci úti gyufagyárat ábrázoló gyufakép 1

9 Weltausstellung 1867. http://www.expo2000.de/expo2000/geschichte 2

0 Name der Gesellschaft Zarzetzky'sche ZündwaarenFabriks-Actien

... w w w.eco.wakayama-u.ac.jp/~ykawabat/.../l 870255256ZZFAG.pdf 2

1 Ekkor merült fel a társulás ismételt átszervezése, Josef Zarzetzky junior et Compagnie néven. Társuló felekként ifjabb Zarzetzky József, Bubala György és Mervay Albert szerepeltek, idősebb Zarzetzky Józsefné haszonélvezetének megtartásával. A terv a válság éleződése miatt papíron maradt, a szerződéstervezet a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum dokumentumgyűjteményének darabja, leltári száma: Dok. 83.34.1 Mint említettük, az 1867.évi Párizsban megrendezendő Világkiállításon a magyar gyufaipart Zarzetzky József gyufagyára képviselhette. Akitüntetéssel felérő delegálást, iparcikkeinek bemutatását kívánta színesíteni a gyufagyárról készíttetett képpel. A gyufakép kiállításának helye, az osztrákmagyar részleg tárgyai egy archeológiai és egy a kortárs fegyvertechnikai tárgyakat bemutató alosztályra, 10 fő szakcsoportra, és szakcsoportokon belül összesen 95 alcsoportra, részlegre tagolódtak. Az V. szak-csoport mutatta be az ásványok és egyéb ipari nyersanyagok feldolgozását, ide sorolták be Zarzetzky gyufagyárát is. A szakcsoport a 40 46 alcsoportokra tagolódott (bányászat, kohászat, 111