Technikatörténeti szemle 27. (2005-06)

Tanulmányok - Antal Ildikó: A Ganz Gyár Elektrotechnikai Osztályának alapítása és első évtizedei

helyezett, majd vasúti kereszteződések szívcsúcsainak gyártási szabadalmát is megszerezte. E monopóliumok segítségével a Ganz-gyár már a kiegyezés előtt is bizonyos mértékig világpiaci jelentőségűre tudott emelkedni. A gyár termékeit zöm­mel külföldi piacokra támaszkodva - Magyarországra is kiterjedő - osztrák, német, svájci, olasz és orosz vasúttársaságoknak adta el. Az 1856-tól ugrásszerűen megnövekedett termelés, a munkások növekvő létszáma és az ebből adódó sokré­tű üzleti tevékenység GANZot mindinkább elvonta üzemének vezetésétől, a fejlesz­tési elgondolások gyakorlati megvalósításától. Ezért gyára számára alkalmas mérnökök után kezdett érdeklődni, s 1859-ben három mérnököt is szerződtetett. Közülük KREMPE ÖDÖN VILMOS 3 a gyár bővítése után (1863-ban) elhagyta, de a má­sik kettő - a Tiszai Vasút részére dolgozó nürnbergi Cramer-Klett gyár fiatal mérnö­kei - EICHLEITER ANTAL (1831-1902) ÓS MECHWART ANDRÁS (1834-1907) a továbbiakban is nagymértékben segítették munkáját. A kiegyezésig a magyarországi gépgyártás fő területét a mezőgazdasági gépek jelentették, 1867 után ez a közlekedési eszközök, valamint az élelmiszeripar gépi felszerelései irányába fordult. A Ganz-gyárat GANZ halála után örököseitől és azok társaitól: MECHWARTtól, ElCHLElTERtől és KELLERtől egy belföldi - terménykereske­dőkből és bankárcégekből alakult - konzorcium vásárolta meg. 1869-ben a gyár részvénytársasággá alakult - SOMSSICH PÁL elnöklete alatt - Ganz és Társa Vas­öntöde és Gépgyár Rt. néven. 4 A MECHWART ANDRÁS és EICHLEITER ANTAL irányítá­sa alatt álló, főleg külföldi piacra támaszkodó gyárat az 1866-1869 évekbeli pénzválság alig érintette és a vasútépítések jelentette konjuktúrát kihasználva, sokszorosára növelte forgalmát és kimutatott tiszta nyereségét. A hadsereg részére rendelt lövedékeket a cég ratiboh, újonnan berendezett fi­ókgyárában gyártották. Ez a befektetés is a gyár nyereségéből került ki. 1875-ben az új kereskedelmi törvény rendelkezése értelmében (tehát nem üzleti vesztesé­gek kiegyenlítése miatt) a gyár alaptőkéjét is leszállította. Az 1879-es év a gyár számára már a fellendülés éve volt, amikor is a reménytelen helyzetbe jutott Első Magyar Vasúti Kocsigyár Rt-t, nem fúzió, hanem vásárlás révén beolvasztották részvénytársaságukba. A Ganz-gyár tehát nemcsak átvészelte a válságot, hanem megnagyobbodva, megerősödve került ki belőle. MECHWART ANDRÁS szerepe a gyár világszínvonalat elért fejlődésében kiemel­kedő fontosságú volt. Az augsburgi Polytechnikum elvégzése után ugyanúgy, mint EICHLEITER, ő is a nürnbergi vagongyárban, illetve annak öntödéjében kapott állást, majd a nürnbergi gépgyárban hidak, vasúti kocsik és malomipari gépek gyártásá­ban szerzett gyakorlatot. 1859-ben a galíciai Károly Lajos vasúttól kapott ajánlatot segédfelügyelői állás betöltésére. Galíciai útját Pesten megszakítva, volt munka­társa, EICHLEITER meglátogatásakor összetalálkozott GANZ ÁBRAHÁMmal, kinek rá­beszélésére nem utazott tovább Galíciába, hanem mint mérnök a Ganz-gyár szolgálatába lépett. Még GANZ gyári tevékenységének kezdetén MECHWART javaslata és tervei alap­ján gőzgépeket is készítettek, így a gyár a hatvanas évek elején nemcsak mint ön­töde volt híres, hanem mint gépgyár is. Ganz halála után a gyár irányítását MECHWART ANDRÁS vette át. Mint gépészmérnököt az alapos képzettség, jó ítélőké­pesség és emberismeret, kiváló gyakorlati érzék jellemezte. Nagyszerű, alkotóképes

Next

/
Oldalképek
Tartalom