Technikatörténeti szemle 27. (2005-06)

Tanulmányok - Antal Ildikó: A Ganz Gyár Elektrotechnikai Osztályának alapítása és első évtizedei

szakembergárdát gyűjtött maga köré és lehetővé tette szakmai kibontakozásukat. Mechwart igen fejlett üzleti érzékkel is bírt, amely a műszaki találmányok Iránti ritka fogékonysággal párosult. Meggyőződése volt, hogy a gyár megfelelő gazdasági eredményt és hírnevet csak saját önálló fejlesztéseire és konstrukcióira támaszkodva érhet el.

5 Ezért helyezte az üzlet súlypontját a szerkesztési irodába.

6 A legkitűnőbb mérnököket választotta munkatársainak, s végrehajtó hatalmat csakis műszakiak kezébe adott, LIPTHAY SÁNDOR írja: „A ...magyar gépészmérnöki kar nagy részének tényleg a Ganz-gyár volt gyakorlati iskolája és nevesebb gépészmérnökeink közül kevesen vannak, akiknek kiképzésére Mechwart szelleme közvetlenül, vagy közvetve befolyást ne gyakorolt volna.''' Az 1873-as tőzsdekrachhal kezdődő túltermelési válság a többi magyarországi vállalathoz hasonlóan - a külföldi vasútépítkezések szünetelése miatt - igen kedvezőtlenül érintette a Ganz-gyárat. 1875-ben EICHLEITER és KELLER is kilépett a gyár kötelékéből. A munkáslétszám közel 100 fővel való csökkentésén túl kénytelenek voltak a munkásság bérét is jelentősen csökkenteni. Az, hogy a gyár számára a válság nem járt súlyosabb következményekkel, a hengerszékgyártás bevezetésével és a balkáni események következtében kialakult hadikonjuktúrával magyarázható, sőt a Ganz-gyár rövid időn belül fellendült. Forgalma 1875 és 1880 között megduplázódott, tiszta nyeresége pedig 6000 koronáról 300000-re nőtt.

8 Igaz, ezt már megnövekedett munkáslétszámával produkálta, amely 1875-től 1885-ig mintegy ötszörösére, 2814-re emelkedett. AZ ELEKTROTECHNIKAI OSZTÁLY LÉTREHOZÁSA, AZ ELSŐ MEGRENDELÉSEK Az általános gazdasági válság ellenére - a nehéz időket átvészelendő Mechwart András úgy döntött, hogy a gyár eddigi gyártási profilján túl más szakmákra is áttér, lépést tartva a kor elvárásaival, az erősáramú villamos ipar gyakorlatban való alkalmazása terén is lép. SlMONYl KÁROLY kultúrtörténeti fejtegetésében a következőket említi: „Egy pillanatra, úgy tűnhet, hogy a Ganz-gyár az indíttatást, a lökést az elektrotechnikai kutatás, fejlesztés és gyártás felé JEDLIK munkásságától nyerte, amely munkásság búvópatakként folydogálva (mint genius loci) itt tört felszínre. A valóságban azonban semmi ilyen nem történt. A történet nagyon prózai... MECHWART ANDRÁS 1878-ban járt a párizsi világkiállításon. Talán akkor győződött meg véglegesen sejtése igazáról, hogy az erősáramú elektrotechnika a közeljövő kulcsipara lesz."

9 Itt azonban több szempontot is figyelembe kell venni, MECHWART személyében a Ganz-gyár vállalatvezetésébe a mai szóhasználattal élve a „menedzseri vállalatirányítás" lépett. Időben felismerte, hogy a piaci környezetben új kihívások és lehetőségek merültek fel. Először olyan gyártási ágakat, illetve gyártmányokat (hengerszék) választott, melyek lehetővé tették a tömeges gyártást és biztosították a piacot. Felismerte, hogy a gyár jövedelmezősége szempontjából elengedhetetlen a kínálkozó szükségleteken belül olyan termékek kifejlesztése és piacra dobása, melyekkel más európai gyárakat előzhet meg a Ganz-gyár. Mindent elkövetett