Technikatörténeti szemle 27. (2005-06)

Tanulmányok - Vámos Éva Katalin: Természettudósok három generációja Magyarországon, 1849–1918

külföld tudományos eredményeiről. Ezért fontosnak tartották külföldi munkák magyarra fordítását. A korszak kezdetén kiváló tudományos személyiségek teljes lelkesedéssel próbáltak megfelelni a tudományos közéletben osztályrészükül jutott feladatoknak. Teljes erővel vetették magukat a tudományos intézmények szervezésébe és átszervezésébe, és közleményeikkel megkísérelték a hazai tudományos folyóiratok színvonalát emelni. Cikkeik hemzsegtek az olyan fordulatoktól mint „a köz javára", „a haza felvirágoztatására", vagy „a nemzetek nagy versenyében mi magyarok azon legyünk, hogy..."

23 Ebből a korszakból a „köz javán" munkálkodó természettudósok közül példaként említem THAN KÁROLY (1834-1908), FABINYI RUDOLF (1849-1920) ÓS ILOSVAY LAJOS (1851-1936) kémikusokat, SZILY KÁLMÁN (1838-1924) fizikust, a már említett SZABÓ JÓZSEF (1822-1894) geológus-mineralógust és STOCZEK (SZTOCZEK) JÓZSEF (1819-1890) mérnököt. THAN KÁROLY Miután WERTHEIM professzor távozott az országból, a pesti Egyetem Kémia Tanszékének élére kiváló személyiséget hívtak meg, aki a magyarországi kémia fejlődésére tartós hatással volt. Képességeiről - mint már mondottam - a világszerte ismert BUNSEN professzor a heidelbergi egyetemről, REDTENBACHER professzor a bécsi egyetemről, sőt elődje, WERTHEIM professzor is a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott. A kémia következő 50 évét Magyarországon THAN KÁROLY neve fémjelezte. Nagy szervező volt, vegyészgenerációk tanítója és nagy tudós egy személyben. 5. kép. Than Károly (1834-1908) szobra az ELTE aulájában